Mákolaj a csontok védője
- Dátum: 2013.04.22., 11:21
A mákolaj a lenmag vagy a kendermag olajához hasonló tulajdonságokkal büszkélkedhet. Vannak benne értékes esszenciális zsírsavak (omega-3 és omega-6), ám az említett másik két olajhoz képest a mákolaj kevésbé zsíros, világosabb színű, és lassabban szárad ki.
A mákolaj a már említett telítetlen zsírsavak mellett nagy mennyiségben tartalmaz kalciumot, magnéziumot, vasat és E-vitamint. Valóságos elixírként kiválóan hat a bőr, a haj, a köröm és a csontok állapotára. Az esszenciális zsírsavak – csakúgy, mint a lenmagolaj és a kendermagolaj esetében – táplálják, hidratálják, regenerálják, óvják és selymessé is teszik a bőrt. A mákolaj kiváló a száraz, töredezett, ekcéma vagy gyulladás következtében sérült bőrre, és segítséget nyújt különféle sömörök esetén is.

Magas kalcium- és magnéziumtartalmának köszönhetően a mákolaj táplálja, védi és rugalmassá teszi a körmöket és a hajat. Emiatt a mákolajat sokszor felfedezhetjük az arckrémek, hajbalzsamok és kondicionálók összetevői között.
Az olajban levő kalcium már az anyaméhen belül is támogatja a megfelelő csontfejlődést. Megelőzhető vele a csontritkulás és a fogszuvasodás korai kialakulása.
Érdemes a mákot beemelni az étrendünkbe, sőt hetente háromszor-négyszer kéne mákot fogyasztunk, hogy a kívánt hatást elérjük. Ám ha egyfolytában mákos tésztát és sütit eszünk, akkor hamar ráunhatunk erre a csodaszerre.
Épp ezért megoldás a mákolaj, amiből érdemes naponta 1-2 kiskanállal önmagában vagy mézzel keverve bevenni. A változó korban lévő nőknél kifejezetten fontos a mákolaj rendszeres használata, hiszen megakadályozza a csontszövetek leépülését.
Fotó:
sxc.hu
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.