Az ülőmunka csendes veszélyei
- Dátum: 2025.08.10., 04:53
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- állómunka, alvászavar, anyagcsere-zavar, cukorbetegség, depresszió, derékfájás, egészségmegőrzés, ergonomikus munkahely, gerincsérv, hátfájás, inzulinrezisztencia, keringési problémák, megelőzés, mozgáshiány, nyújtás, rendszeres mozgás, rossz testtartás, stressz, szívbetegség, szorongás, szünetek, trombózis, túlsúly, ülőmunka, visszér
A modern életstílus egyik jellemzője, hogy egyre többen töltik a napjuk nagy részét ülve – irodai székekben, autóban, vagy épp a képernyő előtt. Bár az ülés kényelmesnek tűnhet, a hosszan tartó ülőmunka komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. Mit okoz a túl sok ülés?
Mozgásszervi problémákat első sorban. A sok ülés különösen a nyak-, hát- és derékfájdalmak első számú oka lehet. A rossz testtartás, a nem ergonomikus munkakörnyezet és a mozdulatlanság fokozott terhelést ró az izmokra és ízületekre.

Idővel kialakulhat gerincsérv, ízületi merevség vagy akár krónikus fájdalom is.
Keringési és szívproblémákat is okozhat, hiszen az ülés közben lelassul a vérkeringés, főként a lábakban, ami visszér, lábdagadás, sőt mélyvénás trombózis kialakulásához is vezethet.
A rendszeres mozgáshiány növeli a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a magas vérnyomás kockázatát is.
Anyagcserezavarokkal is járhat a túl sok ülőmunka.
Az inaktivitás csökkenti az anyagcsere hatékonyságát, így könnyebben alakul ki túlsúly, inzulinrezisztencia, sőt akár 2-es típusú cukorbetegség is.
Az ülő életmód és a rossz étkezési szokások kombinációja hosszú távon anyagcsere-szindrómához vezethet.
Mentális egészségre is hat, a mozgáshiány ugyanis negatívan befolyásolja a hangulatot, és hozzájárulhat a szorongás, illetve a depresszió kialakulásához. Az ülőmunka gyakran szemfáradtsággal, stresszel és alvászavarokkal is társul.

Mit tehetünk ellene?
Rendszeres szüneteket kell tartani. Minden 30-40 perc ülés után érdemes legalább 2-3 perces szünetet tartani, felállni, sétálni vagy kinyújtózni. Fontos a mozgás beépítése a napba. Lift helyett lépcső, rövid séta ebédidőben, otthoni tornagyakorlatok – mind segítenek ellensúlyozni az ülés hatásait.
Ergonomikus munkakörnyezet kialakításával is sokat tehetünk az egészségünk érdekében. Állítható szék, megfelelő monitormagasság, billentyűzet- és egérhasználat – ezek apró, de fontos lépések.
Az állómunka lehetősége is meggondolandó. Ha megoldható, időnként dolgozzunk magasabb pultra tett laptoppal vagy állítható asztallal.
A lényeg: ne csak üljünk, mozogjunk is!
Az ülés önmagában nem ördögtől való, de ha napi 8-10 órán keresztül szinte mozdulatlanul töltjük, annak előbb-utóbb ára lesz. A mozgás nem csupán egészségmegőrző, hanem teljesítményfokozó is – segít frissebbnek, koncentráltabbnak és kiegyensúlyozottabbnak maradni.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Miről árulkodik hajad állapota – tested így is jelezhet
Mindenki arra törekszik, hogy fejük éke, a haj szép legyen és egészséges. Állapota sok mindenre utalhat egészségünk állapotát tekintve.
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Mi az asztigmatizmus? – Amit a szemhibáról tudni érdemes
Sajnos többféle szemet érintő betegséget ismerünk, ilyen az asztigmatizmus is, mely kellemetlen tüneteivel akár a mindennapokat is tönkre teheti.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.