Az akklimatizáció kulcskérdés
- Dátum: 2013.05.25., 22:23
Az extrém sportokat bemutató rovatunkban, Erőss Zsolt és Kiss Péter szomorú eset után a hegymászással ismerkedhetnek meg behatóbban.
A hegymászás olyan szabadidős tevékenység, ahol a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok meghódítása a cél. A világ legmagasabb pontja a Mount Everest, vagyis a Csomolungma, amely 8856 méter magasra tör. A földkerekségen összesen tizennégy 8000 méter fölé magasodó hegyet ismerünk, s ezeket csak a legjobbak, legkiválóbbak tudták meghódítani, a legutóbbi esetet ismerve, akár az életük árán is.
A hegymászás, vagy alpinizmus története egészen a XIV. századig nyúlik vissza, akkoriból maradtak fenn az első írásos emlékek. Biztosak lehetünk benne, hogy ebben az időben is akadtak olyan emberek, akik képesek voltak komoly erőfeszítéseket tenni azért, hogy meghódítsák a hegyek csúcsait és gyönyörködhessenek az alattuk elterülő táj szépségében. Később már tudományos kutatásokkal is összekötötték az alpinizmust, különböző hőmérsékleti, kőzettani, biológiai, élettani és egyéb méréseket is végeztek.
A Mount Blanc meghódítása volt az első jelentős lépés a hegymászás történetében, ez 1786-ban történt meg, s ettől kezdve rohamos fejlődésnek indult a sportág. A Csomolungmát 1953-ban sikerült először meghódítani.
A legelső ismert magyar hegymászó Frőlich Dávid késmárki geográfus volt, aki 1615-ben megírta, miként mászta meg a Magas-Tátra legmagasabb pontját. A későbbi évszázadokban , pontosan 1873-ban alakult meg hazánk első turista egyesülete, majd 1885-ben jelent meg a mai napig alapműnek számító Zsigmondy Emil mű, az Alpok veszélyei című könyv.
Valójában a legismertebb és legtapasztaltabb magyar hegymászó korunkhoz kötődik: a napokban tragikusan eltűnt Erőss Zsolt rengeteget tett a sportág fellendüléséért és annak népszerűsítéséért.
A hegymászás egyik legnagyobb veszélye, hogy felfelé haladva bizony rohamosan ritkul a levegő. A helyzet az, hogy ötezer méternél a felére, nyolcezernél pedig a harmadára csökken az oxigén, de a ritkább levegőt már háromezer méternél is megérezzük. A szervezetünkben az úgynevezett halálzónában, vagyis 7800 méter felett már csak lebontó folyamatok működnek, ezért a legprofibb hegymászóknak is arra kell törekednie, hogy minél kevesebb időt töltsenek el ebben a zónában.
Nagyon fontos az akklimatizáció,s aki ennek a szabályait nem tartja be, az könnyen bajba kerülhet. Az úgynevezett hegyibetegség a legenyhébb tünetekkel jár, de az oxigénhiányos állapot, az akklimatizáció hiánya, akár halálhoz is vezethet.
A hegyibetegséget egy-két napos pihenéssel és sok folyadék fogyasztásával orvosolni tudjuk, sőt még gyógyszer is kapható a tünetekre.
A hegymászáshoz szükséges felszerelésről későbbi írásunkban olvashatnak.
Fotó: sxc.hu
Liechtenstein nevezetességei és látnivalói
Liechtenstein apró mérete ellenére gazdag programkínálattal várja a látogatókat. Vaduz kulturális központként múzeumokkal és történelmi épületekkel, míg a környező Alpok túraútvonalakkal és ételek százaival csábítja az utazókat. A könnyen bejárható természet, a különleges épületek és a helyi borkóstolók teszik teljessé a kirándulók élményét
Hogyan készüljünk fel biztonságosan a túrázásra?
A természetjárás egyik legnagyobb előnye, hogy bárki számára elérhető, és nem igényel különleges felszerelést vagy tanfolyamot. Mégis érdemes néhány alapvető dologra figyelni, hogy a kirándulás élménye ne váljon kellemetlenné.
Hova érdemes kirándulni a nyári szezon után?
Az augusztus vége nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a pihenésről. Sőt, sokan épp szeptembertől keresnek lehetőségeket, amikor elcsendesednek a strandok, enyhül a hőség és a szállások ára is kedvezőbbé válik. Ilyenkor több közeli és távolabbi célpont is remek választás lehet a külföldre vágyóknak.
Budapest rejtett kincsei
A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.
Fesztiválszezon introvertáltként – így élvezheted te is!
A fesztiválszezon sokak számára a nyár csúcspontja, ám az introvertált embereknek gyakran inkább kimerítő, mint feltöltő élményt jelent. Tényleg ki kell maradniuk a bulikból, ha nem bírják a tömeget és a zajt? Nem! Néhány tudatos lépéssel és saját határaink tiszteletben tartásával a fesztiválok számukra is igazi élménnyé válhatnak.