Az akklimatizáció kulcskérdés
- Dátum: 2013.05.25., 22:23
Az extrém sportokat bemutató rovatunkban, Erőss Zsolt és Kiss Péter szomorú eset után a hegymászással ismerkedhetnek meg behatóbban.
A hegymászás olyan szabadidős tevékenység, ahol a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok meghódítása a cél. A világ legmagasabb pontja a Mount Everest, vagyis a Csomolungma, amely 8856 méter magasra tör. A földkerekségen összesen tizennégy 8000 méter fölé magasodó hegyet ismerünk, s ezeket csak a legjobbak, legkiválóbbak tudták meghódítani, a legutóbbi esetet ismerve, akár az életük árán is.
A hegymászás, vagy alpinizmus története egészen a XIV. századig nyúlik vissza, akkoriból maradtak fenn az első írásos emlékek. Biztosak lehetünk benne, hogy ebben az időben is akadtak olyan emberek, akik képesek voltak komoly erőfeszítéseket tenni azért, hogy meghódítsák a hegyek csúcsait és gyönyörködhessenek az alattuk elterülő táj szépségében. Később már tudományos kutatásokkal is összekötötték az alpinizmust, különböző hőmérsékleti, kőzettani, biológiai, élettani és egyéb méréseket is végeztek.
A Mount Blanc meghódítása volt az első jelentős lépés a hegymászás történetében, ez 1786-ban történt meg, s ettől kezdve rohamos fejlődésnek indult a sportág. A Csomolungmát 1953-ban sikerült először meghódítani.
A legelső ismert magyar hegymászó Frőlich Dávid késmárki geográfus volt, aki 1615-ben megírta, miként mászta meg a Magas-Tátra legmagasabb pontját. A későbbi évszázadokban , pontosan 1873-ban alakult meg hazánk első turista egyesülete, majd 1885-ben jelent meg a mai napig alapműnek számító Zsigmondy Emil mű, az Alpok veszélyei című könyv.
Valójában a legismertebb és legtapasztaltabb magyar hegymászó korunkhoz kötődik: a napokban tragikusan eltűnt Erőss Zsolt rengeteget tett a sportág fellendüléséért és annak népszerűsítéséért.
A hegymászás egyik legnagyobb veszélye, hogy felfelé haladva bizony rohamosan ritkul a levegő. A helyzet az, hogy ötezer méternél a felére, nyolcezernél pedig a harmadára csökken az oxigén, de a ritkább levegőt már háromezer méternél is megérezzük. A szervezetünkben az úgynevezett halálzónában, vagyis 7800 méter felett már csak lebontó folyamatok működnek, ezért a legprofibb hegymászóknak is arra kell törekednie, hogy minél kevesebb időt töltsenek el ebben a zónában.
Nagyon fontos az akklimatizáció,s aki ennek a szabályait nem tartja be, az könnyen bajba kerülhet. Az úgynevezett hegyibetegség a legenyhébb tünetekkel jár, de az oxigénhiányos állapot, az akklimatizáció hiánya, akár halálhoz is vezethet.
A hegyibetegséget egy-két napos pihenéssel és sok folyadék fogyasztásával orvosolni tudjuk, sőt még gyógyszer is kapható a tünetekre.
A hegymászáshoz szükséges felszerelésről későbbi írásunkban olvashatnak.
Fotó: sxc.hu
A vadkemping alapjai és szabályai
A vadkemping a környezetjárás, de sokszor inkább a természetben való kikapcsolódás egy speciális ágazata, ahol nem menedék- vagy faházakban történik az éjszakázás. Hanem helyette az élővilághoz közelibb, nyugodtabb helyszínen egy sátorban. Előnye az ingyenesség, a felszabadító természetközeli tapasztalat, hátránya a komfort szűkössége.
Hogyan alakítsunk ki hangulatos kertet lépésről lépésre?
Az udvar nem csupán növények gyűjtőhelye, hanem a személyes ízlés és a hangulat egyik kifejező eszköze is lehet. Se szeri, se száma azoknak a lehetőségeknek, amelyekkel izgalmasabbá, változatosabbá, sőt akár játékossá is tehetjük ezt a kültéri életteret. Legyen szó nagy kertről, apró udvarról vagy egy egyszerű teraszról, szinte minden helyszín alkalmas néhány gondosan kiválasztott dekoráció befogadására.
A gyurmázás, mint fejlesztő tevékenység
A gyurma, mint fejlesztő játék nagyon hasznos tevékenység a gyerekek számára, hiszen kreativitásukat és finommotorikus készségeiket célozza meg, miközben szórakoztató módon segíti a tanulást.
A hintázás fejlesztő hatása a gyerekekre
A hintázás, bár egyszerű játéktevékenységnek tűnik, valójában sokrétű fejlesztő hatással bír a gyermekek fejlődésére. Íme néhány főbb terület, ahol a hintázás pozitív hatással van!
Milyen problémák esetén ajánlott a kompressziós harisnya?
A kompressziós harisnya egy speciális ruhadarab, amely a lábakon és a lábfejeken kifejtett nyomás segítségével javítja a vérkeringést, és megelőzi a visszerek kialakulását. Különböző erősségű nyomást fejt ki, így mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. Gyógyászati segédeszközként hasznos, és különösen hasznos krónikus vénás elégtelenség, visszér, nyiroködéma, valamint trombózis megelőzésében.