Folyadékbevitel – életbevágóan fontos
- Dátum: 2013.06.12., 12:33
A napi több literes fogyasztásra ösztönző kampány nemcsak olcsó reklámszöveg. Nem kizárólag a víz lehet üdvözítő és az sem mindegy, hogy mikor iszunk. Alapvető tudnivalók az életbevágóan fontos folyadékbevitelről.
Mivel a szervezetünk legnagyobb része vízből áll, ráadásul a folyadékháztartásunk a legapróbb változásokra is érzékenyen reagál, nem túlzás azt állítani, hogy a napi folyadékbevitelre való odafigyelés alapvető emberi szükséglet.

Nyáron a téma még inkább előtérbe kerül, hiszen szervezetünk a nagy melegben fokozott izzadással hűti magát, ami plusz folyadékbevitelt igényel. Az utóbbi időben gyakran hallani, hogy egy felnőtt napi szükséges folyadékbevitele legalább 2 liter. Ez nem túlzás, a szakértők is megerősítik, egy átlagember napi 2-2.5 liter folyadékot kell, hogy fogyasszon. A serdülőkornál fiatalabb gyermekeknél ez az ajánlás kevesebb (1-1.5 liter), míg a szoptatós kismamáknál, a lázzal, hasmenéssel, hányással küzdő betegeknél, valamint a nehéz fizikai munkát végzőknél és sportolóknál jóval több. Utóbbiaknak akár 10-12 literre is szükségük lehet.
Hogy miért? Nemcsak a megfelelő hidratálás, a folyadékháztartásunk általános érzékenysége miatt. A víznek az emésztésben és az anyagcserében is komoly szerepe van. A szív, a vérnyomás és a vesék nem működnek megfelelően elegendő bevitel nélkül.
Ha szervezetünk folyadékhiányos állapotba kerül, annak könnyedén kellemetlen és káros fizikai tünetei lehetnek. Például fáradékonyság, vagy akár szédülés, fejfájás és izomgörcs is felléphet.
A folyadékbevitellel ajánlatos megelőzni a szomjúságot, mivel az a szervezett egyfajta jelzése, „segélykiáltása”. A legjobb az, ha ettől függetlenül folyamatosan, rendszeresen iszunk, viszünk be folyadékot, így nagyobb eséllyel kerülhetjük el a kiszáradást.
Természetesen a vizet is túl lehet adagolni, de ez azért ritka, csak akkor fordulhat elő, ha valaki hirtelen nagyon nagy mennyiséget vesz magához. A másik dolog, nem muszáj csak vízben gondolkodnunk, bár ez a legegyszerűbb megoldás, máshogy is pótolhatjuk folyadékveszteségünket. A lényeg, hogy a megfelelő mennyiségre oda kell figyelni, de gyümölcsök, zöldségek, teák, vagy különböző ételek is remek és hasznos lehetőségeket kínálnak.
Fotó:
sxc.hu
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.