Autizmust okozhat a levegőszennyezés
- Dátum: 2013.06.18., 23:01
A gyermeküket erősen szennyezett környezetben váró nők kétszer olyan gyakran szülhetnek autista gyermeket, mint a tisztább vidéken élő terhesek - mutatta ki egy amerikai tanulmány.
A Harvard Egyetem kutatói szerint a levegőszennyezés és a fejlődési rendellenesség közötti kapcsolatot kereső tanulmányuk volt az első ilyen átfogó, országos vizsgálat. Úgy vélik, aggasztó eredményre jutottak: a szennyezés növeli az autizmussal születés kockázatát - olvasható a The Daily Telegraph brit napilap online kiadásában.
"A feltárt összefüggések aggodalomra adnak okot. A szennyező anyagok minőségétől függően a vizsgált nők 20-60 százaléka élt olyan területen, ahol magas az autizmus kockázata" - jelentette ki Andrea Roberts, a tanulmány egyik szerzője, a Harvard Közegészségügyi Intézetének kutatója.
Az adatok gyűjtését 1989-ben kezdték 116 430 egészségügyi dolgozó bevonásával. Az elemzéshez kiválasztottak 325 anyát, aki autista gyermeket nevel, és 22 ezer olyan anyát, akinek a gyermekénél nem diagnosztizálták a rendellenességet.
A várandósság alatti szennyezettség veszélyének felméréséhez az amerikai környezetvédelmi ügynökség (EPA) légszennyezettségi adatait használták, és figyelembe vettek olyan tényezőket, mint a jövedelem, az iskolázottság és a várandósság alatti dohányzás.
Az Environmental Health Perspecitves tudományos folyóiratban megjelent elemzésük arra az eredményre jutott, hogy ahol a levegő a legtöbb dízelt vagy higanyt tartalmazta, kétszer akkora valószínűséggel születtek autista gyermekek, mint a legkevesebbé mérgezett vidéken.
Amikor a veszélyes anyagok között ólom, mangán, metilén és fémvegyületek is megjelentek, a legszennyezettebb területeken élő anyák gyerekei 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel lettek autisták.
Az autizmus idegi-fejlődési rendellenesség, amely az Egyesült Államokban 88-ból egy embert érint.
A kutatók szerint az eredmények fényében tanácsos lenne a várandósok vérvételekor a fémeket és egyéb mérgező anyagokat is rendszeresen szűrni, hogy pontosabb információt szerezzenek, vajon bizonyos szennyező anyagok valóban növelik-e az autizmus kockázatát.
Forrás: MTI, telegraph.co.uk
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?
A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.
A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után
A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.