A vöröshagyma – a könnyeken túl
- Dátum: 2013.06.20., 19:27
A több ezer éve ismert vöröshagyma Délnyugat-Ázsiából származik, Egyiptomtól kezdve a görögökön és a rómaiakon keresztül az egész világot meghódította. Mi is régóta ismerjük, a makóiak pedig hungarikumot fejlesztettek ki belőle. Vajon mi a titka?
A könnyet csalogató vöröshagyma jótékonyhatásait már az ókori gyógyászat is felfedezte, s közülük jó néhányat a modern orvostudomány is elismer. A remek ízt adó növény többek között baktériumölő hatású, segít a nátha tüneteinek kezelésében, valamint a szív és érrendszeri panaszok megelőzésében. A népszerű konyhai fűszert, sült és főtt ételeink megízesítőjét gyógyhatású szerként étvágygerjesztésre bélféregűzésre, vizelethajtásra, köhögés enyhítésére, illetve vércukor csökkentésére is sikerrel használják.
Ami a történetét illeti, nem fűződnek hozzá különlegesen nevezetes dolgok, ám népszerűsége elvitathatatlan. Ókori egyiptomi, görög és római források is gyakran tesznek említést róla, elsősorban, mint élelmiszerről, de az indiaiak bizonyítottan gyógyászatra is hasznosították. Nem mellesleg, a vöröshagyma nem egyszer a tudományos fejlődés előrehaladásához is hozzájárult: a könnytermelés vizsgálatában és a növények rendszerezésében töltött be szerepet.
Mi, magyarok is régóta ismerjük (őseink többek között hajma, vereshajma, mózespecsenye, zsidószalonna neveken említették), sőt nemesítésében élen járunk. A 19. században elterjedő makói vöröshagyma igazi hungarikumnak számít. A jellegzetes makói hagymának több típusa van.
A vöröshagyma B és C vitamint tartalmaz, csípős ízét, illatát és jótékony hatásainak jelentős részét pedig az allilszulfid nevű kéntartalmú vegyület adja.
Fotó:
sxc.hu
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.