A vöröshagyma – a könnyeken túl
- Dátum: 2013.06.20., 19:27
A több ezer éve ismert vöröshagyma Délnyugat-Ázsiából származik, Egyiptomtól kezdve a görögökön és a rómaiakon keresztül az egész világot meghódította. Mi is régóta ismerjük, a makóiak pedig hungarikumot fejlesztettek ki belőle. Vajon mi a titka?
A könnyet csalogató vöröshagyma jótékonyhatásait már az ókori gyógyászat is felfedezte, s közülük jó néhányat a modern orvostudomány is elismer. A remek ízt adó növény többek között baktériumölő hatású, segít a nátha tüneteinek kezelésében, valamint a szív és érrendszeri panaszok megelőzésében. A népszerű konyhai fűszert, sült és főtt ételeink megízesítőjét gyógyhatású szerként étvágygerjesztésre bélféregűzésre, vizelethajtásra, köhögés enyhítésére, illetve vércukor csökkentésére is sikerrel használják.
Ami a történetét illeti, nem fűződnek hozzá különlegesen nevezetes dolgok, ám népszerűsége elvitathatatlan. Ókori egyiptomi, görög és római források is gyakran tesznek említést róla, elsősorban, mint élelmiszerről, de az indiaiak bizonyítottan gyógyászatra is hasznosították. Nem mellesleg, a vöröshagyma nem egyszer a tudományos fejlődés előrehaladásához is hozzájárult: a könnytermelés vizsgálatában és a növények rendszerezésében töltött be szerepet.
Mi, magyarok is régóta ismerjük (őseink többek között hajma, vereshajma, mózespecsenye, zsidószalonna neveken említették), sőt nemesítésében élen járunk. A 19. században elterjedő makói vöröshagyma igazi hungarikumnak számít. A jellegzetes makói hagymának több típusa van.
A vöröshagyma B és C vitamint tartalmaz, csípős ízét, illatát és jótékony hatásainak jelentős részét pedig az allilszulfid nevű kéntartalmú vegyület adja.
Fotó:
sxc.hu
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.