A mosoly fél siker?
A mosoly fél siker – hangzik gyakorta a jó tanács, mindegy hogy éppen párválasztásról vagy éppen egy állásinterjúról legyen szó.
Nos, a közhelyes tanács, talán nem is olyan légből kapott! Belegondolva laikus szemmel is megállapítható, hogy a mosolygó emberek szimpátiát ébresztenek. Már pedig az köztudott, hogy az első benyomás képei nagyban befolyásolja értékelésünket.
Az a tény viszont, hogy a mosolynak jótékony élettani hatásai is vannak, kevésbé ismert. Szakemberek állítják, hogy a mosolygás (még ha erőltetett is) enyhíti a stresszt. Ezáltal pozitív hatással van a szívműködésre is. A tudomány kétféle mosolygási formát különböztet meg. Az egyik során csak a száj körüli izmok mozognak, míg a másik esetben a szem körüli izmok is aktívak.
Érdekesség, hogy a mosolygás hatásait kutatásban is vizsgálták. Sok esetben a mosolygáshoz hasonló mimika is enyhítette a stresszreakciókat. Azoknál pedig, akik úgy mosolyogtak, hogy a száj és a szem körüli izmok is mozogtak, a stressz élettani hatásai nem jelentkeztek.
Sok esetben észre sem vesszük, hogy berögzült mimikánk ellenséges kissé. A mosolygás is lehet szokás kérdése! Ha picit tudatosabban odafigyelünk, és többet mosolygunk, hamarosan nemcsak élettani szempontból, hanem szociálisan is érezhetjük a mosoly pozitív hatásait. Vagyis a mosolygással önmagunknak és környezetünknek is jót teszünk. Mozgassuk hát meg nevető izmainkat rendszeresen!
Fotó:
pixabay.com
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.