A mosoly fél siker?
A mosoly fél siker – hangzik gyakorta a jó tanács, mindegy hogy éppen párválasztásról vagy éppen egy állásinterjúról legyen szó.
Nos, a közhelyes tanács, talán nem is olyan légből kapott! Belegondolva laikus szemmel is megállapítható, hogy a mosolygó emberek szimpátiát ébresztenek. Már pedig az köztudott, hogy az első benyomás képei nagyban befolyásolja értékelésünket.
Az a tény viszont, hogy a mosolynak jótékony élettani hatásai is vannak, kevésbé ismert. Szakemberek állítják, hogy a mosolygás (még ha erőltetett is) enyhíti a stresszt. Ezáltal pozitív hatással van a szívműködésre is. A tudomány kétféle mosolygási formát különböztet meg. Az egyik során csak a száj körüli izmok mozognak, míg a másik esetben a szem körüli izmok is aktívak.
Érdekesség, hogy a mosolygás hatásait kutatásban is vizsgálták. Sok esetben a mosolygáshoz hasonló mimika is enyhítette a stresszreakciókat. Azoknál pedig, akik úgy mosolyogtak, hogy a száj és a szem körüli izmok is mozogtak, a stressz élettani hatásai nem jelentkeztek.
Sok esetben észre sem vesszük, hogy berögzült mimikánk ellenséges kissé. A mosolygás is lehet szokás kérdése! Ha picit tudatosabban odafigyelünk, és többet mosolygunk, hamarosan nemcsak élettani szempontból, hanem szociálisan is érezhetjük a mosoly pozitív hatásait. Vagyis a mosolygással önmagunknak és környezetünknek is jót teszünk. Mozgassuk hát meg nevető izmainkat rendszeresen!
Fotó:
pixabay.com
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.