A mosoly fél siker?
A mosoly fél siker – hangzik gyakorta a jó tanács, mindegy hogy éppen párválasztásról vagy éppen egy állásinterjúról legyen szó.
Nos, a közhelyes tanács, talán nem is olyan légből kapott! Belegondolva laikus szemmel is megállapítható, hogy a mosolygó emberek szimpátiát ébresztenek. Már pedig az köztudott, hogy az első benyomás képei nagyban befolyásolja értékelésünket.
Az a tény viszont, hogy a mosolynak jótékony élettani hatásai is vannak, kevésbé ismert. Szakemberek állítják, hogy a mosolygás (még ha erőltetett is) enyhíti a stresszt. Ezáltal pozitív hatással van a szívműködésre is. A tudomány kétféle mosolygási formát különböztet meg. Az egyik során csak a száj körüli izmok mozognak, míg a másik esetben a szem körüli izmok is aktívak.
Érdekesség, hogy a mosolygás hatásait kutatásban is vizsgálták. Sok esetben a mosolygáshoz hasonló mimika is enyhítette a stresszreakciókat. Azoknál pedig, akik úgy mosolyogtak, hogy a száj és a szem körüli izmok is mozogtak, a stressz élettani hatásai nem jelentkeztek.
Sok esetben észre sem vesszük, hogy berögzült mimikánk ellenséges kissé. A mosolygás is lehet szokás kérdése! Ha picit tudatosabban odafigyelünk, és többet mosolygunk, hamarosan nemcsak élettani szempontból, hanem szociálisan is érezhetjük a mosoly pozitív hatásait. Vagyis a mosolygással önmagunknak és környezetünknek is jót teszünk. Mozgassuk hát meg nevető izmainkat rendszeresen!
Fotó:
pixabay.com
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?