A mosoly fél siker?
A mosoly fél siker – hangzik gyakorta a jó tanács, mindegy hogy éppen párválasztásról vagy éppen egy állásinterjúról legyen szó.
Nos, a közhelyes tanács, talán nem is olyan légből kapott! Belegondolva laikus szemmel is megállapítható, hogy a mosolygó emberek szimpátiát ébresztenek. Már pedig az köztudott, hogy az első benyomás képei nagyban befolyásolja értékelésünket.
Az a tény viszont, hogy a mosolynak jótékony élettani hatásai is vannak, kevésbé ismert. Szakemberek állítják, hogy a mosolygás (még ha erőltetett is) enyhíti a stresszt. Ezáltal pozitív hatással van a szívműködésre is. A tudomány kétféle mosolygási formát különböztet meg. Az egyik során csak a száj körüli izmok mozognak, míg a másik esetben a szem körüli izmok is aktívak.
Érdekesség, hogy a mosolygás hatásait kutatásban is vizsgálták. Sok esetben a mosolygáshoz hasonló mimika is enyhítette a stresszreakciókat. Azoknál pedig, akik úgy mosolyogtak, hogy a száj és a szem körüli izmok is mozogtak, a stressz élettani hatásai nem jelentkeztek.
Sok esetben észre sem vesszük, hogy berögzült mimikánk ellenséges kissé. A mosolygás is lehet szokás kérdése! Ha picit tudatosabban odafigyelünk, és többet mosolygunk, hamarosan nemcsak élettani szempontból, hanem szociálisan is érezhetjük a mosoly pozitív hatásait. Vagyis a mosolygással önmagunknak és környezetünknek is jót teszünk. Mozgassuk hát meg nevető izmainkat rendszeresen!
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.