A mosoly fél siker?
A mosoly fél siker – hangzik gyakorta a jó tanács, mindegy hogy éppen párválasztásról vagy éppen egy állásinterjúról legyen szó.
Nos, a közhelyes tanács, talán nem is olyan légből kapott! Belegondolva laikus szemmel is megállapítható, hogy a mosolygó emberek szimpátiát ébresztenek. Már pedig az köztudott, hogy az első benyomás képei nagyban befolyásolja értékelésünket.
Az a tény viszont, hogy a mosolynak jótékony élettani hatásai is vannak, kevésbé ismert. Szakemberek állítják, hogy a mosolygás (még ha erőltetett is) enyhíti a stresszt. Ezáltal pozitív hatással van a szívműködésre is. A tudomány kétféle mosolygási formát különböztet meg. Az egyik során csak a száj körüli izmok mozognak, míg a másik esetben a szem körüli izmok is aktívak.
Érdekesség, hogy a mosolygás hatásait kutatásban is vizsgálták. Sok esetben a mosolygáshoz hasonló mimika is enyhítette a stresszreakciókat. Azoknál pedig, akik úgy mosolyogtak, hogy a száj és a szem körüli izmok is mozogtak, a stressz élettani hatásai nem jelentkeztek.
Sok esetben észre sem vesszük, hogy berögzült mimikánk ellenséges kissé. A mosolygás is lehet szokás kérdése! Ha picit tudatosabban odafigyelünk, és többet mosolygunk, hamarosan nemcsak élettani szempontból, hanem szociálisan is érezhetjük a mosoly pozitív hatásait. Vagyis a mosolygással önmagunknak és környezetünknek is jót teszünk. Mozgassuk hát meg nevető izmainkat rendszeresen!
Fotó:
pixabay.com
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.