Csonthéjas csoda
- Dátum: 2013.09.18., 15:43
- csonthéjas növény, lisztérzékeny, mandula, mandulaliszt, mandulatej, paleo, paleo diéta, paleo étkezés, tejérzékeny
A mandula önmagában is igen értékes, egészséges táplálék, de a tej-, vagy lisztérzékenyeknek is jó alternatíva lehet a belőle készült liszt és tej
A mandula évszázadokig a jólét szimbóluma volt. Ne az anyagi, pénzügyi világ szintjén értelmezzük ezt a megállapítást, hanem az egészségünk oldaláról közelítsünk. A mandula ugyanis számos olyan vitamint, ásványi anyagot tartalmaz, amely hozzájárul egészségünk jólétéhez.
A kínaiak már hatezer évvel ezelőtt ismerték, szerették és termelték a mandulát, amely Közép- és Nyugat-Ázsiában volt őshonos. Aztán arab kereskedők közvetítésével jutott el a Földközi-tenger partvidékére, Észak-Afrikába, s innen már csak egy lépés választotta el, hogy Európa-szerte megismerjék.
A mandula egyébként a keleti és afrikai konyha egyik fontos alapanyaga, kiegészítője, számtalan húsétel, saláta ízesítője. Egyes források szerint már a középkorban is készítettek belőle lisztet és tejet. A mandulaliszt és tej manapság a modern konyha egyik fontos alapanyaga. A lisztérzékenyeknek, a tejérzékenyeknek nyújt tökéletes alternatívát.
A mandulaliszt mostanság igen drága, 25 dekagrammos kiszerelésben 1200 forintot is elkérhetnek érte. Házilag a finomra őrölt mandulával pótolhatjuk, ám az ilyen őrlemény nem rendelkezik a lisztek tulajdonságaival, teljesen más folyadék felvevő, tapadási képessége és a használatakor ezt figyelembe kell venni.
A mandulatej is mondhatni aranyárban van. Hat-nyolcszáz forintba kerül egy liter ilyen finomság. Házilag pedig igen könnyű elkészíteni. A meghámozott mandulát egy éjszakára, de legalább tizenkét órára áztassuk be vízbe. Ezután tegyük turmixba, s magas fokozaton turmixoljuk percekig. Miután már elég egyneművé vált a masszánk, öntsünk hozzá vizet, s turmixoljuk tovább. Az így kapott ital isteni a kávéba, de mindenféle tejes dolgot kiválthatunk vele.
A mandula az őszibarack legközelebbi rokona, csodás kis csonthéjas termése kiválóan hat a szervezetünkre. Igen gazdag E-, B1, B2 vitaminban, rengeteg mangánt, foszfort, P-vitamint, folsavat, magnéziumot, szeléniumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai miatt a csontok, a fogak jó barátja a mandula, jó hatással van a véredényekre, megzabolázza a vérkeringési zavarokat.Serkenti a fehérje képzést, ugyanakkor nagyszerű rézforrás is, segíti a szervezet oxigén szállítását is. Magas vastartalma miatt a lábadozáskor kitűnő gyógyszer, s a vérszegényeknek is ajánlott. Segíti az emésztést, oldja az ideggyengeséget, a depressziót, a kimerültséget, javítja az emlékező képességet.
Fontos még tudni, hogy a rákkutatás is felfedezte magának, s bizony magas antioxidáns tartalma miatt meggátolja a kóros elváltozások szaporodását, megakadályozza a továbbterjedést.
Fotó:
pixabay.com
Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?
Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.
Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?
A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.
Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják
Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.
A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni
A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?