Mit tegyünk, ha jön a pánik?
- Dátum: 2013.10.04., 21:39
- kezelés, pánikbetegség, pánikroham, szorongás, trauma, tünetek
Pszichológusok szerint a pánikroham átélése nagyon gyakori jelenség, de a roham még nem feltétlenül pánikbetegséget jelent, persze idővel krónikussá válhat. De van jó hír is. Méghozzá az, hogy jól kezelhető betegségek közé tartozik, mind tüneti, mind hosszú távú szinten is.
A pánikroham legtöbbször zsúfolt vagy bezárt helyeken jelentkezik, bizonyos szituációk idézik elő, de a valódi ok sosem a helyzetekben keresendő. Tipikus tünetei közé tartozik, a heves szívdobogás, remegés, verejtékezés, zsibbadás. Ezek a tünetek olyan erős félelmet és szorongást keltenek, amely a trauma hatásaihoz hasonló, és erősen összekapcsolódik a helyzettel, ami aztán növeli az újbóli előfordulás esélyét. Ez a folyamat vezet a rohamtól a szindrómáig.
A terápiás segítség a legtöbb esetben indokolt, mivel az esetek túlnyomó többségében valamilyen feldolgozatlan életesemény áll a háttérben. Kétféle úton indulhatunk el a megoldás érdekében. (Érdemes egyszerre mindkét kezelési szintet bejárni). Egyrészről van egy hosszú távú kezelés, amely javarészt önismereti munka, ez a háttér okok feltárását és kezelését jelenti. A másik szint a tüneti kezelés, vagyis olyan praktikák elsajátítása, amelyek segítik a kontroll visszaszerzését, megtartását a roham alatt. Ide tartoznak a különböző stresszoldó technikák, relaxáció. A légzésnek fontos szerepe lehet a betegség kezelésében, mivel a nyugtató hatású lélegzés elsajátítható (ilyen például a hosszított kilégzés).
Az elkerülő viselkedést nem javasolják a szakemberek, ehelyett inkább tudatosítani és felismerni kell a betegséget. Ez azért fontos, mert gyakran félreértelmezik a testi tüneteit a pániknak, katasztrófa helyzetként élik át, és nagyon gyakori a halálfélelem is. Ha pedig tudjuk, hogy tüneteink nem egy valós életveszélyt jeleznek, könnyebben visszaszerezhető a kontroll is.
Fotó:
pixabay.com
Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?
A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.
Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?
Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.