Menü

Mit tegyünk, ha jön a pánik?

Pszichológusok szerint a pánikroham átélése nagyon gyakori jelenség, de a roham még nem feltétlenül pánikbetegséget jelent, persze idővel krónikussá válhat. De van jó hír is. Méghozzá az, hogy jól kezelhető betegségek közé tartozik, mind tüneti, mind hosszú távú szinten is.

A pánikroham legtöbbször zsúfolt vagy bezárt helyeken jelentkezik, bizonyos szituációk idézik elő, de a valódi ok sosem a helyzetekben keresendő. Tipikus tünetei közé tartozik, a heves szívdobogás, remegés, verejtékezés, zsibbadás. Ezek a tünetek olyan erős félelmet és szorongást keltenek, amely a trauma hatásaihoz hasonló, és erősen összekapcsolódik a helyzettel, ami aztán növeli az újbóli előfordulás esélyét. Ez a folyamat vezet a rohamtól a szindrómáig.

A terápiás segítség a legtöbb esetben indokolt, mivel az esetek túlnyomó többségében valamilyen feldolgozatlan életesemény áll a háttérben. Kétféle úton indulhatunk el a megoldás érdekében. (Érdemes egyszerre mindkét kezelési szintet bejárni). Egyrészről van egy hosszú távú kezelés, amely javarészt önismereti munka, ez a háttér okok feltárását és kezelését jelenti. A másik szint a tüneti kezelés, vagyis olyan praktikák elsajátítása, amelyek segítik a kontroll visszaszerzését, megtartását a roham alatt. Ide tartoznak a különböző stresszoldó technikák, relaxáció. A légzésnek fontos szerepe lehet a betegség kezelésében, mivel a nyugtató hatású lélegzés elsajátítható (ilyen például a hosszított kilégzés).

Az elkerülő viselkedést nem javasolják a szakemberek, ehelyett inkább tudatosítani és felismerni kell a betegséget. Ez azért fontos, mert gyakran félreértelmezik a testi tüneteit a pániknak, katasztrófa helyzetként élik át, és nagyon gyakori a halálfélelem is. Ha pedig tudjuk, hogy tüneteink nem egy valós életveszélyt jeleznek, könnyebben visszaszerezhető a kontroll is.   

Fotó:
pixabay.com

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.

Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint

Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.

Amikor a test állandó készenlétben van

Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.