Mit tegyünk, ha jön a pánik?
- Dátum: 2013.10.04., 21:39
- kezelés, pánikbetegség, pánikroham, szorongás, trauma, tünetek
Pszichológusok szerint a pánikroham átélése nagyon gyakori jelenség, de a roham még nem feltétlenül pánikbetegséget jelent, persze idővel krónikussá válhat. De van jó hír is. Méghozzá az, hogy jól kezelhető betegségek közé tartozik, mind tüneti, mind hosszú távú szinten is.
A pánikroham legtöbbször zsúfolt vagy bezárt helyeken jelentkezik, bizonyos szituációk idézik elő, de a valódi ok sosem a helyzetekben keresendő. Tipikus tünetei közé tartozik, a heves szívdobogás, remegés, verejtékezés, zsibbadás. Ezek a tünetek olyan erős félelmet és szorongást keltenek, amely a trauma hatásaihoz hasonló, és erősen összekapcsolódik a helyzettel, ami aztán növeli az újbóli előfordulás esélyét. Ez a folyamat vezet a rohamtól a szindrómáig.
A terápiás segítség a legtöbb esetben indokolt, mivel az esetek túlnyomó többségében valamilyen feldolgozatlan életesemény áll a háttérben. Kétféle úton indulhatunk el a megoldás érdekében. (Érdemes egyszerre mindkét kezelési szintet bejárni). Egyrészről van egy hosszú távú kezelés, amely javarészt önismereti munka, ez a háttér okok feltárását és kezelését jelenti. A másik szint a tüneti kezelés, vagyis olyan praktikák elsajátítása, amelyek segítik a kontroll visszaszerzését, megtartását a roham alatt. Ide tartoznak a különböző stresszoldó technikák, relaxáció. A légzésnek fontos szerepe lehet a betegség kezelésében, mivel a nyugtató hatású lélegzés elsajátítható (ilyen például a hosszított kilégzés).
Az elkerülő viselkedést nem javasolják a szakemberek, ehelyett inkább tudatosítani és felismerni kell a betegséget. Ez azért fontos, mert gyakran félreértelmezik a testi tüneteit a pániknak, katasztrófa helyzetként élik át, és nagyon gyakori a halálfélelem is. Ha pedig tudjuk, hogy tüneteink nem egy valós életveszélyt jeleznek, könnyebben visszaszerezhető a kontroll is.
Fotó:
pixabay.com
A kognitív disszonancia jelensége

A kognitív disszonancia elmélete izgalmas és fontos szempontokat kínál a viselkedésünk és a belső meggyőződéseink közötti feszültség megértésében. Ahogy a leírásban is szerepel, az emberek gyakran tapasztalnak ellentmondást a cselekedeteik és a belső értékrendjük között, és ez a disszonancia kellemetlen érzéseket vált ki, amelyeket igyekszünk csökkenteni.
Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.
Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.