Mit tegyünk, ha jön a pánik?
- Dátum: 2013.10.04., 21:39
- kezelés, pánikbetegség, pánikroham, szorongás, trauma, tünetek
Pszichológusok szerint a pánikroham átélése nagyon gyakori jelenség, de a roham még nem feltétlenül pánikbetegséget jelent, persze idővel krónikussá válhat. De van jó hír is. Méghozzá az, hogy jól kezelhető betegségek közé tartozik, mind tüneti, mind hosszú távú szinten is.
A pánikroham legtöbbször zsúfolt vagy bezárt helyeken jelentkezik, bizonyos szituációk idézik elő, de a valódi ok sosem a helyzetekben keresendő. Tipikus tünetei közé tartozik, a heves szívdobogás, remegés, verejtékezés, zsibbadás. Ezek a tünetek olyan erős félelmet és szorongást keltenek, amely a trauma hatásaihoz hasonló, és erősen összekapcsolódik a helyzettel, ami aztán növeli az újbóli előfordulás esélyét. Ez a folyamat vezet a rohamtól a szindrómáig.
A terápiás segítség a legtöbb esetben indokolt, mivel az esetek túlnyomó többségében valamilyen feldolgozatlan életesemény áll a háttérben. Kétféle úton indulhatunk el a megoldás érdekében. (Érdemes egyszerre mindkét kezelési szintet bejárni). Egyrészről van egy hosszú távú kezelés, amely javarészt önismereti munka, ez a háttér okok feltárását és kezelését jelenti. A másik szint a tüneti kezelés, vagyis olyan praktikák elsajátítása, amelyek segítik a kontroll visszaszerzését, megtartását a roham alatt. Ide tartoznak a különböző stresszoldó technikák, relaxáció. A légzésnek fontos szerepe lehet a betegség kezelésében, mivel a nyugtató hatású lélegzés elsajátítható (ilyen például a hosszított kilégzés).
Az elkerülő viselkedést nem javasolják a szakemberek, ehelyett inkább tudatosítani és felismerni kell a betegséget. Ez azért fontos, mert gyakran félreértelmezik a testi tüneteit a pániknak, katasztrófa helyzetként élik át, és nagyon gyakori a halálfélelem is. Ha pedig tudjuk, hogy tüneteink nem egy valós életveszélyt jeleznek, könnyebben visszaszerezhető a kontroll is.
Fotó:
pixabay.com
Mi alapján rangsoroljuk az emlékeinket?

Az emberi tudat és a korábban történt események tömkelege leginkább egy állandóan változó hálóra hasonlít. Ebben bizonyos csomópontok erősebben, mások halványabban kapcsolódnak. Az, hogy miért maradnak meg egyes élmények kristálytisztán emlékezetünkben, míg mások szinte azonnal elhalványulnak, számos tényező együttes hatásának eredménye, melyek az életünk során alakulnak ki.
SQ – azaz a szociális intelligencia

Ismerjük az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát, de mi a helyzet a szociális intelligenciával? Nézzük, mit takar ez a kifejezés.
Fesztiválszezon introvertáltként – így élvezheted te is!

A fesztiválszezon sokak számára a nyár csúcspontja, ám az introvertált embereknek gyakran inkább kimerítő, mint feltöltő élményt jelent. Tényleg ki kell maradniuk a bulikból, ha nem bírják a tömeget és a zajt? Nem! Néhány tudatos lépéssel és saját határaink tiszteletben tartásával a fesztiválok számukra is igazi élménnyé válhatnak.
Félek a gyermekvállalástól – Társadalmi nyomás és bizonytalanság

Sokan eljutunk életük egy olyan pontjára, amikor felmerül a kérdés a szülőséggel kapcsolatban. Lehet, hogy még nem érzed magad felkészültnek, vagy épp a párod sürget, miközben te egyre bizonytalanabb vagy. Az elköteleződéstől való rémület gyakoribb, mint hinnénk és ez a kétely gyakran a családalapítással is összefügg. Viszont nem jelenti azt, hogy veled bármi baj lenne, ha nem akarsz azonnal csemetéket magad köré.
Szorongás kezdődő jelei

A kezdődő szorongás jelei lehetnek testi és pszichés tünetek is. Fizikailag jelentkezhet szapora szívverés, légszomj, izzadás, hasfájás, emésztési problémák, izomfeszülés és remegés. Pszichésen pedig a szorongásos tünetek közé tartozik az állandó aggódás, a fáradtság, az ingerlékenység, a koncentrációs nehézségek, alvászavarok, és akár a pánikrohamok is.