Mit tegyünk, ha jön a pánik?
- Dátum: 2013.10.04., 21:39
- kezelés, pánikbetegség, pánikroham, szorongás, trauma, tünetek
Pszichológusok szerint a pánikroham átélése nagyon gyakori jelenség, de a roham még nem feltétlenül pánikbetegséget jelent, persze idővel krónikussá válhat. De van jó hír is. Méghozzá az, hogy jól kezelhető betegségek közé tartozik, mind tüneti, mind hosszú távú szinten is.
A pánikroham legtöbbször zsúfolt vagy bezárt helyeken jelentkezik, bizonyos szituációk idézik elő, de a valódi ok sosem a helyzetekben keresendő. Tipikus tünetei közé tartozik, a heves szívdobogás, remegés, verejtékezés, zsibbadás. Ezek a tünetek olyan erős félelmet és szorongást keltenek, amely a trauma hatásaihoz hasonló, és erősen összekapcsolódik a helyzettel, ami aztán növeli az újbóli előfordulás esélyét. Ez a folyamat vezet a rohamtól a szindrómáig.
A terápiás segítség a legtöbb esetben indokolt, mivel az esetek túlnyomó többségében valamilyen feldolgozatlan életesemény áll a háttérben. Kétféle úton indulhatunk el a megoldás érdekében. (Érdemes egyszerre mindkét kezelési szintet bejárni). Egyrészről van egy hosszú távú kezelés, amely javarészt önismereti munka, ez a háttér okok feltárását és kezelését jelenti. A másik szint a tüneti kezelés, vagyis olyan praktikák elsajátítása, amelyek segítik a kontroll visszaszerzését, megtartását a roham alatt. Ide tartoznak a különböző stresszoldó technikák, relaxáció. A légzésnek fontos szerepe lehet a betegség kezelésében, mivel a nyugtató hatású lélegzés elsajátítható (ilyen például a hosszított kilégzés).
Az elkerülő viselkedést nem javasolják a szakemberek, ehelyett inkább tudatosítani és felismerni kell a betegséget. Ez azért fontos, mert gyakran félreértelmezik a testi tüneteit a pániknak, katasztrófa helyzetként élik át, és nagyon gyakori a halálfélelem is. Ha pedig tudjuk, hogy tüneteink nem egy valós életveszélyt jeleznek, könnyebben visszaszerezhető a kontroll is.
Fotó:
pixabay.com
Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk
A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.
Lehet még szünetet tartani az online világtól?
Képzeld el, hogy egy nap felébredsz, és minden digitális nyomodat eltünteted. Nincs többé Facebook, Instagram, Gmail, YouTube-előzmény vagy keresési múlt. Egyetlen kattintás, és mintha soha nem is léteztél volna az internetes térben. Elsőre talán felszabadítónak hangzik, de a legtöbbünk már a gondolattól is feszültté válik, hiszen minden virtuális kényelmünk kámforrá válna.
Hogyan találhatunk vissza önmagunkhoz egy trauma után?
Az életünk során egy tragédia vagy csalódás nemcsak fájdalmat hagy maga után, hanem űrt is. Az egyén ilyenkor gyakran elveszíti az iránytűjét, és minden, ami korábban biztosnak tűnt, hirtelen megkérdőjeleződik. A nehéz helyzetekből való felépülés nem csupán a sebek gyógyulásáról szól, hanem arról is, hogy újra felfedezzük, kik vagyunk valójában.
Amikor a munkahelyen születik szerelmi kapcsolat
A legtöbben a munkahelyükön töltik napjuk nagy részét. Itt szocializálódnak, idegeskednek és oldanak meg problémákat olyan emberekkel, akiket nap mint nap látnak. Nem meglepő, hogy időnként a közös munka többé válik puszta alkalmi kapcsolódásnál. A határ a szakmaiság és a vonzalom között sokszor átjárható, ez bizonyos esetekben nagyon rosszul sül el, néha viszont egy életre szóló szerelem születik belőle.