Menü

A kabin veszélyei

A szaunázásnak ma már nálunk is rengeteg formája elérhető. Aki a klasszikus, finn típust kedveli, nem árt néhány dolgot megfogadnia, annak érdekében, hogy a szaunázás valójában egészséges és ne káros legyen.

A rendszeres szaunázó általában tisztában van a veszélyekkel, ugyanakkor nagyon sokan vannak, aki csak többhavonta egyszer-egyszer ülnek/fekszenek be a kabinba. Az első és legfontosabb tanács: a szaunázás időtartamát nem érdemes erőltetni, csak annyi ideig szabad tartózkodni a helységben, amíg az jól esik. Aki egyáltalán nem bírja a hőséget, annak ajánlatos más típust, mondjuk infraszaunát használnia.

A szaunázás pozitív élettani, felfrissítő, méregtelenítő hatásai közismertek, azt viszont már kevesebben tudják, hogy bizonyos betegségek esetén nem ajánlott, vagy csak orvosi „engedély” kérése után az. A legkézenfekvőbb a különböző szív és érrendszeri megbetegedések különböző típusa, de ilyen például a magas és az alacsony vérnyomás is. Általában a bőrbetegségekkel rendelkezők is a tiltott csoportba tartoznak, és lázasan is hanyagolni kell a szaunázást. A várandós kismamákat általában szintén óvják a túlzott melegtől, ám akadnak, akik épp az ellenkezőt vallják, de hazánkban azért nem terjedt a terhesség alatti szaunázás.

Fontos tanács továbbá, hogy érdemes odafigyelni az étkezésre és a folyadékbevitelre. Sem teli hassal, sem teljesen üres gyomorral nem érdemes szaunába ülni, és a folyadék megfelelő pótlása is hozzátartozik az eseményhez. Természetesen az alkohol fogyasztása erősen ellenjavalt. A pihenésre is oda kell figyelni, ezért érdemesebb sportolás után, mint az előtt szaunázni.

Fotó:
pixabay.com

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.