Menü

Egészséges életmód – a növényi olajok és a margarin – mi az igazság?

Az előzőkben már foglalkoztunk a gyümölcslevekkel és a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült ételekkel, górcső alá vettük a sportitalokat és a népszerű müzli szeleteket, s kísérletet tettünk arra, hogy felfedjük, mit is tartalmaznak. Számos olyan élelmiszer van még, amely az utóbbi időszak kampányainak következtében nagy népszerűségre tett szert. Azonban ezek egy részéről kiderült - mint ahogy az előzőekben vizsgált példákból is láttuk -  nem egyértelműen egészségesek, vagy legalábbis az utóbbi időben kialakult egyfajta bizonytalanság, hogy tényleg hasznosak-e szervezetünk számára…

Manapság a növényi olajok fogyasztása körül folyamatos mizéria folyik, mely főként annak köszönhető, hogy a telített zsírok fogyasztását hosszú ideje negatív jelzőkkel illetik, aminek hatására folytatódik az állati eredetű zsírok teljes kizárása az étrendből, s helyette pedig a finomított növényi olajok, a kukorica, szója, repce, és napraforgó olaj fogyasztása pedig egyre magasabb méreteket ölt. Ezek túlnyomó többsége ultra- feldolgozott élelmiszer, gyakorlatilag tápértékkel nem rendelkeznek. Az ilyen ételek kizárólagos fogyasztásakor az omega-3 és omega-6 zsírsavak egyensúlya megbomolhat, amely krónikus gyulladások kialakulásához vezethet szervezetünkben.

Ezek közül a növényi olajok közül a szójaolaj az egyik legrosszabb élettani hatású. Ez lehet részlegesen hidrogénezett, szerves, vagy újabb szójababfajtákból készült olaj, melynek leglényegesebb tulajdonsága, hogy magas ösztrogéntartalma miatt hormonális diszfunkciót okozhat a szervezetben már a sejtek szintjén is.

A margarint a XIX. század közepén még kézzel készítették, a nagyüzemi gyártás a XX. századra vált elterjedtté. Otthon is lehet margarint készíteni, amit növényi olajokból, természetesen is szilárd növényi zsírból és vízből lehet kikeverni. Egy lehűtött tálban a legfinomabb növényi olajokat kell összekeverni egy kis kókuszzsírral és vízzel, az ízeket pedig különféle fűszernövényekkel, sóval, metélőhagymával lehet gazdagítani.

 Ma azonban főként ipari körülmények között állítják elő a margarint, amelyről rengeteg információ kering. Az egyik, hogy tele van olyan transz- zsírokkal, mely annak a hidrogénezési folyamatnak eredményeként jönnek létre, amelynek célja a növényi olajok szilárddá tétele. Tény, ha valaminek magas a transz-zsírsav tartalma, az hosszútávon felelős lehet a szív és keringési rendszer problémáinak kialakulásáért, valamint hatással lehet a rák, csont-elváltozások, hormonális és meddőségi problémák, alacsony születési súly és növekedési problémák, valamint tanulási nehézségek kialakulására. Azonban a ma már a jó minőségű margarinokban nincs hidrogénezett növényi olaj, mert a mai modern gyártási technológiák során nem kell ilyen eljárásokat használni, így a transzzsírsav-tartalmuk a megengedett egészségügyi határérték alatt van, amit ellenőrizhetünk a csomagoláson.  Az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet is ajánlja a light margarint a változatos és kiegyensúlyozott étrend részeként, mert a margarin alapját képező növényi olajok telítetlen zsírsavtartalma élettanilag kedvező hatású, tehát érdemes beépíteni az étrendbe.

A margarin végeredményben olajok és víz keverékéből áll. Gyártáskor kiválasztják a minőségi alapanyagokat, vagyis a minőségi növényi olaj mellett, az ivóvíz-minőségű vizet és természetesen is szilárd növényi zsírt.  A minőségi növényi olajból lehet, repce, napraforgó, vagy lenolaj, amely különféle esszenciális zsírsavakat tartalmaz, ehhez pálma vagy kókuszzsírt adnak, illetve vizet használnak a keverés során. Ebbe a keverékbe kerülnek aztán a vitaminok, és a különböző színanyagok. Ezután a kristályosítást, hűtéssel végzik, így nyeri el könnyen kenhető formáját. Miután kristályosodott, pihentetik, majd csomagolásba kerül a késztermék. A gyártó nagyvállalatok szigorú minőségellenőrzési rendszerrel biztosítják a termékek kiváló minőségét és tisztaságát. A jó minőségű margarint manapság tehát már nem hidrogénezik, mivel a gyártók természetesen szilárd növényi zsírokat használnak fel keményítésre a margarinkészítés során.

Így valójában a margarin is igazi egészséges élelmiszer, mely természetes vitaminokkal, ásványi anyagokkal, zsírsavakkal, olyanokkal, amire a szervezetnek szüksége van.

Fotó:
pixabay.com

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.