Beszélni önmagunkról…
- Dátum: 2013.10.14., 12:50
- az agy jutalomközpontja, kedélyállapot, személyes információk megosztása, szex
Bizonyára kevesen gondolnánk, hogy amikor önmagunkról beszélünk másoknak, akkor olyan agyi területek aktivizálódnak, amelyek felelősek azért az élvezetért is, amelyet egy finom étel elfogyasztásakor vagy éppen szex közben élünk át.
Tegyük szívünkre kezünket: többségünk lehet, hogy szeret meghallgatni másokat, de leginkább magunkról, személyes élményeinkről szeretünk beszélni másokkal.
Kevésbé tudatos oka ennek, az hogy miközben beszélünk magunkról (nézeteinkről, értékeinkről, véleményünkről) másokkal, folyamatosan megerősítjük, hogy alapvetően jól látjuk a világot. Általában hozzánk közel állókkal beszélünk saját magunkról, olyanokkal, akiket jól ismerünk, és akik hasonlóan látják a világot. A velük való beszélgetés során körvonalazzuk és megerősítjük saját valóság észlelésünket.
Az érdekesség ebben, hogy amikor saját magunkról beszélünk másokkal, az agyunk öröm-és jutalomközpontjai aktivizálódnak, ami kifejezetten pozitívan hat kedélyállapotunkra. Ráadásul ugyanezek a kémiai reakciók játszódnak le szex közben is.
Tehát a személyes információk megosztása másokkal örömérzettel jár, vagyis fiziológiai folyamatok által is motivált. Ez pedig nyilvánvalóan nem véletlen, és nem öncélú élvezetet jelent. További kérdést vet fel, hogy vajon a fent már felületesen említett indokon kívül, milyen más funkciója (evolúciós oka) lehet az önmagunkról való beszélgetésnek másokkal.
Fotó:
pixabay.com
A kétszínűség valódi arca
A kétszínűség az egyik legkiábrándítóbb emberi tulajdonság. Nem azért, mert az emberek néha hibáznak, vagy mert nem mindig merik kimondani, amit gondolnak. Hanem azért, mert a kétszínű ember tudatosan mást mutat kifelé, mint amit valójában érez, gondol vagy tesz. Szemtől szemben mosolyog, kedveskedik, támogatásáról biztosít, majd a hátad mögött éppen az ellenkezőjét teszi.
Amikor a munkahelyed lassan felemészt
A munkahely ideális esetben nemcsak a megélhetésünket biztosítja, hanem a mindennapjaink fontos része is. Olyan hely, ahol értékesnek érezhetjük magunkat, ahol számít a véleményünk, és ahol a közös munka sikerélményt ad. A valóság azonban nem mindig ilyen. De honnan tudhatjuk, hogy egyszerűen csak nehezebb időszakot élünk át, vagy valóban mérgező munkahelyi környezetben dolgozunk?
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.