Beszélni önmagunkról…
- Dátum: 2013.10.14., 12:50
- az agy jutalomközpontja, kedélyállapot, személyes információk megosztása, szex
Bizonyára kevesen gondolnánk, hogy amikor önmagunkról beszélünk másoknak, akkor olyan agyi területek aktivizálódnak, amelyek felelősek azért az élvezetért is, amelyet egy finom étel elfogyasztásakor vagy éppen szex közben élünk át.
Tegyük szívünkre kezünket: többségünk lehet, hogy szeret meghallgatni másokat, de leginkább magunkról, személyes élményeinkről szeretünk beszélni másokkal.
Kevésbé tudatos oka ennek, az hogy miközben beszélünk magunkról (nézeteinkről, értékeinkről, véleményünkről) másokkal, folyamatosan megerősítjük, hogy alapvetően jól látjuk a világot. Általában hozzánk közel állókkal beszélünk saját magunkról, olyanokkal, akiket jól ismerünk, és akik hasonlóan látják a világot. A velük való beszélgetés során körvonalazzuk és megerősítjük saját valóság észlelésünket.
Az érdekesség ebben, hogy amikor saját magunkról beszélünk másokkal, az agyunk öröm-és jutalomközpontjai aktivizálódnak, ami kifejezetten pozitívan hat kedélyállapotunkra. Ráadásul ugyanezek a kémiai reakciók játszódnak le szex közben is.
Tehát a személyes információk megosztása másokkal örömérzettel jár, vagyis fiziológiai folyamatok által is motivált. Ez pedig nyilvánvalóan nem véletlen, és nem öncélú élvezetet jelent. További kérdést vet fel, hogy vajon a fent már felületesen említett indokon kívül, milyen más funkciója (evolúciós oka) lehet az önmagunkról való beszélgetésnek másokkal.
Fotó:
pixabay.com
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete
A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában
A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva
A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?
Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.
Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?
A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.