Beszélni önmagunkról…
- Dátum: 2013.10.14., 12:50
- az agy jutalomközpontja, kedélyállapot, személyes információk megosztása, szex
Bizonyára kevesen gondolnánk, hogy amikor önmagunkról beszélünk másoknak, akkor olyan agyi területek aktivizálódnak, amelyek felelősek azért az élvezetért is, amelyet egy finom étel elfogyasztásakor vagy éppen szex közben élünk át.
Tegyük szívünkre kezünket: többségünk lehet, hogy szeret meghallgatni másokat, de leginkább magunkról, személyes élményeinkről szeretünk beszélni másokkal.
Kevésbé tudatos oka ennek, az hogy miközben beszélünk magunkról (nézeteinkről, értékeinkről, véleményünkről) másokkal, folyamatosan megerősítjük, hogy alapvetően jól látjuk a világot. Általában hozzánk közel állókkal beszélünk saját magunkról, olyanokkal, akiket jól ismerünk, és akik hasonlóan látják a világot. A velük való beszélgetés során körvonalazzuk és megerősítjük saját valóság észlelésünket.
Az érdekesség ebben, hogy amikor saját magunkról beszélünk másokkal, az agyunk öröm-és jutalomközpontjai aktivizálódnak, ami kifejezetten pozitívan hat kedélyállapotunkra. Ráadásul ugyanezek a kémiai reakciók játszódnak le szex közben is.
Tehát a személyes információk megosztása másokkal örömérzettel jár, vagyis fiziológiai folyamatok által is motivált. Ez pedig nyilvánvalóan nem véletlen, és nem öncélú élvezetet jelent. További kérdést vet fel, hogy vajon a fent már felületesen említett indokon kívül, milyen más funkciója (evolúciós oka) lehet az önmagunkról való beszélgetésnek másokkal.
Fotó:
pixabay.com
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.
Nem tudok lefogyni, pedig szeretnék – A fogyás pszichés akadályai
Sokan érzik úgy, hogy minden vágyuk a fogyás, mégsem képesek tartós eredményt elérni. Hiába az elhatározás, a diéta és a motiváció, valami újra és újra megakadályozza az életmódváltást. A fogyás pszichés akadályai gyakran jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban. De miért olyan nehéz lefogyni, ha valóban szeretnénk?