Beszélni önmagunkról…
- Dátum: 2013.10.14., 12:50
- az agy jutalomközpontja, kedélyállapot, személyes információk megosztása, szex
Bizonyára kevesen gondolnánk, hogy amikor önmagunkról beszélünk másoknak, akkor olyan agyi területek aktivizálódnak, amelyek felelősek azért az élvezetért is, amelyet egy finom étel elfogyasztásakor vagy éppen szex közben élünk át.
Tegyük szívünkre kezünket: többségünk lehet, hogy szeret meghallgatni másokat, de leginkább magunkról, személyes élményeinkről szeretünk beszélni másokkal.
Kevésbé tudatos oka ennek, az hogy miközben beszélünk magunkról (nézeteinkről, értékeinkről, véleményünkről) másokkal, folyamatosan megerősítjük, hogy alapvetően jól látjuk a világot. Általában hozzánk közel állókkal beszélünk saját magunkról, olyanokkal, akiket jól ismerünk, és akik hasonlóan látják a világot. A velük való beszélgetés során körvonalazzuk és megerősítjük saját valóság észlelésünket.
Az érdekesség ebben, hogy amikor saját magunkról beszélünk másokkal, az agyunk öröm-és jutalomközpontjai aktivizálódnak, ami kifejezetten pozitívan hat kedélyállapotunkra. Ráadásul ugyanezek a kémiai reakciók játszódnak le szex közben is.
Tehát a személyes információk megosztása másokkal örömérzettel jár, vagyis fiziológiai folyamatok által is motivált. Ez pedig nyilvánvalóan nem véletlen, és nem öncélú élvezetet jelent. További kérdést vet fel, hogy vajon a fent már felületesen említett indokon kívül, milyen más funkciója (evolúciós oka) lehet az önmagunkról való beszélgetésnek másokkal.
Fotó:
pixabay.com
A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről
A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.
Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége
Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.
Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?
Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?
Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz
A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.
Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez
Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.