Menü

Beszélni önmagunkról…

Bizonyára kevesen gondolnánk, hogy amikor önmagunkról beszélünk másoknak, akkor olyan agyi területek aktivizálódnak, amelyek felelősek azért az élvezetért is, amelyet egy finom étel elfogyasztásakor vagy éppen szex közben élünk át.

Tegyük szívünkre kezünket: többségünk lehet, hogy szeret meghallgatni másokat, de leginkább magunkról, személyes élményeinkről szeretünk beszélni másokkal.

Kevésbé tudatos oka ennek, az hogy miközben beszélünk magunkról (nézeteinkről, értékeinkről, véleményünkről) másokkal, folyamatosan megerősítjük, hogy alapvetően jól látjuk a világot. Általában hozzánk közel állókkal beszélünk saját magunkról, olyanokkal, akiket jól ismerünk, és akik hasonlóan látják a világot. A velük való beszélgetés során körvonalazzuk és megerősítjük saját valóság észlelésünket.

Az érdekesség ebben, hogy amikor saját magunkról beszélünk másokkal, az agyunk öröm-és jutalomközpontjai aktivizálódnak, ami kifejezetten pozitívan hat kedélyállapotunkra. Ráadásul ugyanezek a kémiai reakciók játszódnak le szex közben is.

Tehát a személyes információk megosztása másokkal örömérzettel jár, vagyis fiziológiai folyamatok által is motivált. Ez pedig nyilvánvalóan nem véletlen, és nem öncélú élvezetet jelent. További kérdést vet fel, hogy vajon a fent már felületesen említett indokon kívül, milyen más funkciója (evolúciós oka) lehet az önmagunkról való beszélgetésnek másokkal.

Fotó:
pixabay.com

A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness

Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Mi állhat az irigység hátterében?

Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.

Melyek a verbális bántalmazás jelei?

Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?

Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?

A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.