Egészséges ételek – az alacsony zsírtartalmú és zsírmentes ételek – mi az igazság?
- Dátum: 2013.10.21., 15:42
- háztáji gazdaság, immunrendszer, mediterrán étrend, omega-6 zsírsav, zsírmentes ételek, zsírtartalom
Az elmúlt időszakban már foglalkoztunk a gyümölcslevekkel és a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült ételekkel, górcső alá vettük a sportitalokat és a népszerű müzli szeleteket megvizsgáltuk a növényi olajokból készült ételeket és kísérletet tettünk arra, hogy felfedjük, számunkra megfelelő táplálékot nyújtanak-e. Az alacsony zsírtartalmú és zsírmentes ételek és italok az utóbbi időszak divatjának következtében előtérbe kerültek és nagy népszerűségre tettek szert. Mennyire biztos az, hogy tényleg hasznosak, avagy sem szervezetünk számára…
Az alacsony zsírtartalommal rendelkező ételek fogyasztása az egyik nagy horderejű táplálkozási divat az étkezési szokások történetében. Az a tévhit, hogy az összes zsír - főként az állati eredetű – egészségtelen, tévedés, mégis beleitta magát nyugati társadalmak étkezési kultúrájába.
Ha el akarjuk kerülni a kizárólag növényi olajok fogyasztását, amelyek főként omega-6 zsírsavat tartalmaznak, akkor ki lehet próbálni az állati zsírokat. Természetesen ilyenkor legjobb a háztáji gazdaságokban nevelt állatok zsírjáról van szó, melyeket főként termelői piacokon van lehetőségünk beszerezni. Ezeknek az ételeknek egészségügyi szempontból fontos szerepük van, mert szervezetünk nem funkcionálna kifogástalanul a telített zsírok nélkül. Fontos szerepük van a sejtek membránjainak funkcionálásában, és az immunrendszer működésében, valamint a szív és keringési rendszer, az agy és idegrendszer működésében. Valójában az egészségünkre nem is a zsírfogyasztás mennyisége, hanem annak minősége számít legjobban.
A mediterrán étrend szívre-és érrendszerre gyakorolt hatása igen előnyös az egészséges táplálkozás szempontjából. Sokan tapasztalhattuk már, hogy a felhasznált zsír minőségétől függően elkészített ételeink is sokkal ízletesebbek, ám amikor ezeket a zsírokat eltávolítják az ételekből, sokszor az ízetlen és szinte fogyaszthatatlanná válik. Ilyenkor az előállító cégeknek más anyagokkal kell pótolniuk az ízek hiányát, mint például cukorral, nátriummal, valamint különböző vegyi anyagokkal, ízfokozókkal.
Így a legjobb tanács az, ha megfelelő természetes alapanyagokból álló élelmiszereinket ellenőrizhető származási helyről, lehetőleg eredeti zsírtartalommal vásároljuk és fogyasztjuk. Természetesen egészségünk érdekében mértéket tartva, így az ízek világában sem érhet kellemetlen meglepetés!
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?