Gazdálkodj okosan!
- Dátum: 2013.11.03., 18:14
- háztartási napló, pénzügyi tervezés, spórolás, tartalék, váratlan kiadások
A mai világ gyorsan változó körülményei miatt a takarékoskodás lassan a túlélés alapvető feltétele lesz. Nemcsak a szegényebb anyagi körülmények között élőknek érdemes „megtanulni” spórolni.
A takarékoskodás fejben dől el, így nem lehet kifogás, hogy kinek mennyi a bevétele. Magyarországon a családok többsége bevételének szinte 100 százalékát feléli egy hónapban. Ez azt eredményezi, hogy még egy hónapos tartalékkal sem rendelkeznek, pedig a szakemberek szerint legalább félévre előre kell tervezni, és vésztartalékot felhalmozni.
Egy fokkal ugyan jobb, de nem túl megbízható az a gyakorlat sem, ha mindig csak annyit teszünk félre, ami éppen megmarad hónap végére. Ezt a folyamatot érdemes megfordítani, hónap elején érdemes meghatározni a tartalék összegét (ajánlott a bevétel 5-10 százalékát félretenni), ez sosem öncélú spórolás, hanem tudatos felkészülés a nem várt kiadásokra, váratlan körülményekre.
Sokszor hangsúlyozzák a pénzügyi szakértők is, hogy az eladósodás a legtöbb esetben kis dolgokkal kezdődik (ami egyébként előretervezéssel, takarékoskodással elkerülhető lenne). Ha valaki mindig feléli a teljes bevételét, akkor egy olyan kisebb mértékű váratlan esemény is, mint például a mosógép elromlása, olyan pénzügyi lavinát indíthat el, ami végül komolyan veszélyezteti a család egzisztenciáját. Tartalék nélkül ugyanis, ilyen esetekben az emberek többsége hitel felvétellel igyekszik megoldani a nem várt kiadást. De mivel a hiányzó összeg korábban sem volt meg a családi kasszában, ez tovább nehezíti a család pénzügyi helyzetét. Arról a helyzetről nem is beszélve, ha egy kereső elveszti a munkáját a családban.
Történetek sokasága jelzi, milyen fontos lenne kicsit előretervezni anyagi szempontból. Ehhez folyamatos költségvetés szükséges, és mindehhez nem szükséges pénzügyi végzettség, szakértelem. Akár egy sima spirálfüzetben is vezethetjük bevételeinket és kiadásainkat. Ezt persze folyamatosan meg kell tenni, különben nem ér sokat. Ha pedig már legalább félévig sikerült vezetnünk a háztartási naplót, akkor érdemes ez alapján tudatosítani mire mennyit költünk. Vannak mindenképpen szükséges tételek, és vannak nem feltétlenül szükséges kiadások. Utóbbi kiadási tételek lehetnek a potenciális spórolási területek. Ez alapján fokozatosan felhalmozható kisebb- nagyobb tartalék, amely banális és komolyabb plusz kiadásokra fedezésére alkalmas. A takarékosság a mai kiszámíthatatlan világban akár az egzisztenciális túlélést is szolgálhatja.
Fotó:
pixabay.com
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.