Nem árt vigyázni a „gyilkos” kókusszal
- Dátum: 2013.11.14., 11:35
- egészség, kókusz, kókuszdió, kókuszolaj, kókuszpálma, veszély
Kevés olyan növény van, amit szélesebb körben hasznosítanak, mint a kókuszpálmát. A nálunk leginkább a terméséről ismert növény nagy hasznára van az emberiségnek, ugyanakkor halálos is lehet.
A kókuszpálma a délkelet-ázsiai szigetvilágból ered, magjai remek csírázóképességűek, ezért a növény könnyedén terjed nagy távolságban is. Több tíz méter magas, termése a jól ismer kókuszdió.
A növény szinte minden része hasznosítható: levele, fája, olaja, teje, rostjai szinte végtelenszámú felhasználhatóságot kínálnak az élet számos területén. Gyümölcsének a húsa sok vitamint, ásványi anyagot tartalmaz. Magnézium és kalcium tartalma például rendkívül előnyös, hiszen az utóbbi beépüléshez szükséges D-vitamin és foszfor is megtalálható benne. Magas az energiatartalma, azaz ajánlott sportoláshoz, és kemény fizikai munkához is. Mindezek mellett számos egyéb pozitív hatása lehet szervezetünkre.
A gyümölcshúsból nyerik ki, állítják elő a kókusztejet, és a kókuszolajt, amely a sütés-fűzés mellett a kozmetikai iparban is használatos. A dió rostjaiból kötelet, kefét, szőnyeget, fonalat készítenek, héja és fája fűtőanyagnak is megfelelő.
A kókuszpálma veszélye a fáról váratlanul, 20-30 méter magasból lepotyogó diókban rejlik. A 30 centiméter hosszú, 1-2 kilogrammos termések „gyilkos ösztöne” kissé mesterségesen felturbózott, ugyanakkor a veszély valós és illik is komolyan venni. Az érintett országok, települések ezt meg is teszik, például számos fát vágnak ki fokozottan veszélyeztetett helyekről.
Fotó:
pixabay.com
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.