Márkahűség egyenlő vallásos hit?

Belegondoltunk már abba, hogy világunkban a vásárlás szerepe teljesen átformálódott, jelentősége és funkciója nagyon hasonlatossá vált a vallásokéhoz? Egy-egy új márka megjelenése, szinte egy vallásalapítással ér fel.

A kísérteties hasonlóság nem véletlen, a reklámok tudatosan építenek olyan kommunikációs formákra, melyek a vallásokhoz hasonlóan követőket akarnak toborozni. Az ilyen módszerrel megtérített emberek lesznek a márkakövetők, pszichológiai szempontból ez esetben is a hit a fő motívum. A márkaépítés során a szakemberek tudatosan olyan hatásrendszert dolgoznak ki, mely érzelmi azonosulást vált ki a márkaközönség körében. Ennek alapvető része az áruszimbolika melynek fő „küldetése” hogy megkülönböztesse az adott terméket a piacon felelhető azonos paraméterű más áruktól.

Amit a vallásban hittérítésnek neveznek az is egy fajta reklám, és a vallási identitás megfogalmazásánál is nagyon fontos, a más hitrendszerektől való megkülönböztetés. A mai reklámok bizony a több ezer éve működő hittérítő kommunikáción alapulnak. A vallási jelképeket a márka elemei helyettesítik, mint például a logó, embléma, csomagolás, színek.

Mindenféle termékkel vizsgálható, de jó példa minderre a kólákkal végzett kísérlet. Vannak ugyanis, akik a Pepsire esküsznek, míg mások a Coke-ra, állítják ízük igenis is megkülönböztethető, és ez alapján ízlés kérdése, hogy kinek, melyik a kedvence. Igen ám, de amikor nincs néven nevezve a vallás, vagyis a terméket megfosztják beazonosító jelképeitől (a márka szimbolikától), akkor bizony eltűnik a márkahűség, megszűnik az identitás. A vizsgálati személyek egyike se tudta megmondani, melyik is az ő márkájának terméke. Mindez bizonyítja, hogy a milyen nagy szerepe van a hitnek a márkahűségben kialakulásában is. És ha ez így van, bizony nem is olyan meglepő a reklámok erőteljes modern hittérítése, amely azonos kommunikációt használ, mint a vallások és az egyházak.