Melyik pezsgőt válasszam?
- Dátum: 2013.12.30., 19:06
- cukortartalom, fajták, minőség, Pezsgő, szilveszter
Szilveszter estéjén-éjszakáján még annak is kötelező darab a pezsgő, aki egyébként ki nem állhatja a szénsavas alkoholos italt. Legalább egy koccintás erejéig illik a szánkhoz emelni, persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyet.

A pezsgő leegyszerűsítve szénsavas borfajta, persze ennél jóval bonyolultabb. Körülbelül háromszáz éves története során önálló, teljes értékű itallá fejlődött, s ma már számos formában és minőségben kapható. A pezsgőnek többfajta elkészítési módja van, igazi minőségi, energia és időigényes tevékenység (szemben mondjuk a habzóborok előállításával).
Természetesen, hogy ünnepi alkalmakkor a megnövekedett keresletnek köszönhetően előtérbe kerülnek az olcsó és/vagy kevésbé értékes fajták, de azért a boltok polcain megtalálható a minőségi buborékos ital is. Az emberek jelentős része nem akar túl sok pénzt áldozni a szilveszteri pezsgőre (szemben mondjuk valamilyen alkalmi borral), de azért azt is érdemes figyelembe venni, hogy másnapi (jobb) állapotunkért már ott az üzletben sokat tehetünk.
Az ár és az érték persze nem feltétlenül jár kéz a kézben, azonban nem kockázatunk nagyot a kijelentéssel: a legolcsóbb típusokkal jobb vigyázni.
A legtöbben csak úgy ismerjük a pezsgőket, hogy vannak a száraz, meg az édes fajták, esetleg valami a kettő között, de a skála ennél jóval nagyobb. Ráadásul sok palackon olyan jelzések, elnevezések vannak, amit nehéz értelmezni.
A pezsgőket cukortartalmuk szerint osztályozzák. A legkisebb cukortartalmú a legszárazabb, ez a brut nature. A skála másik végén a doux (édes) áll. Ahogy az előbbitől haladunk az utóbbi felé a száraz íz úgy megy át fanyarba, majd édeskésbe, savasba és félédesbe, édesbe. Elnevezés szerint sorrendben: brut nature, extra brut, brut, extra dry, sec, demi-sec, doux. Aki sem a túl száraz, sem a túl édes pezsgőt nem kedveli, annak talán a brut típusjelzésű ital jöhet be a legjobban.
A pezsgőspalackokat sokszor egyéb jelzésekkel is ellátják. A cremant felirat például azt jelzi, hogy az üveg csökkentett habzású italt rejt. Ezen kívül jelölhetik, hogy a pezsgő fehér, vagy piros szőlőből készült.
Fotó:
pixabay.com
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.