Menü

Melyik pezsgőt válasszam?

Szilveszter estéjén-éjszakáján még annak is kötelező darab a pezsgő, aki egyébként ki nem állhatja a szénsavas alkoholos italt. Legalább egy koccintás erejéig illik a szánkhoz emelni, persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyet.

A pezsgő leegyszerűsítve szénsavas borfajta, persze ennél jóval bonyolultabb. Körülbelül háromszáz éves története során önálló, teljes értékű itallá fejlődött, s ma már számos formában és minőségben kapható. A pezsgőnek többfajta elkészítési módja van, igazi minőségi, energia és időigényes tevékenység (szemben mondjuk a habzóborok előállításával).

Természetesen, hogy ünnepi alkalmakkor a megnövekedett keresletnek köszönhetően előtérbe kerülnek az olcsó és/vagy kevésbé értékes fajták, de azért a boltok polcain megtalálható a minőségi buborékos ital is. Az emberek jelentős része nem akar túl sok pénzt áldozni a szilveszteri pezsgőre (szemben mondjuk valamilyen alkalmi borral), de azért azt is érdemes figyelembe venni, hogy másnapi (jobb) állapotunkért már ott az üzletben sokat tehetünk.

Az ár és az érték persze nem feltétlenül jár kéz a kézben, azonban nem kockázatunk nagyot a kijelentéssel: a legolcsóbb típusokkal jobb vigyázni.

A legtöbben csak úgy ismerjük a pezsgőket, hogy vannak a száraz, meg az édes fajták, esetleg valami a kettő között, de a skála ennél jóval nagyobb. Ráadásul sok palackon olyan jelzések, elnevezések vannak, amit nehéz értelmezni.

A pezsgőket cukortartalmuk szerint osztályozzák. A legkisebb cukortartalmú a legszárazabb, ez a brut nature. A skála másik végén a doux (édes) áll. Ahogy az előbbitől haladunk az utóbbi felé a száraz íz úgy megy át fanyarba, majd édeskésbe, savasba és félédesbe, édesbe. Elnevezés szerint sorrendben: brut nature, extra brut, brut, extra dry, sec, demi-sec, doux. Aki sem a túl száraz, sem a túl édes pezsgőt nem kedveli, annak talán a brut típusjelzésű ital jöhet be a legjobban.

A pezsgőspalackokat sokszor egyéb jelzésekkel is ellátják. A cremant felirat például azt jelzi, hogy az üveg csökkentett habzású italt rejt. Ezen kívül jelölhetik, hogy a pezsgő fehér, vagy piros szőlőből készült.

Fotó:
pixabay.com

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.

Teák az energikus és egészséges évkezdéshez

A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

A citrom szerepe a modern súlykontrollban

A táplálkozástudomány fejlődésével a „superfood” kifejezés új értelmet nyert: már nem csodaszereket keresünk, hanem olyan természetes összetevőket, amelyek szinergiában működnek a szervezet alapvető folyamataival. A citrom (Citrus limon) az egyik leggyakrabban emlegetett kiegészítő a fogyókúrák kapcsán. Bár a populáris média gyakran „zsírégetőként” állítja be, a valóság ennél összetettebb, mégis rendkívül értékes a testsúlycsökkentés szempontjából.

Karácsonyi vendégváró falatkák, amiket a rokonok is imádnak

A karácsonyi ünnepek egyik legszebb része, amikor a család és a rokonok végre együtt lehetnek. A beszélgetések, nevetések és közös emlékek mellé szinte elengedhetetlenek az ízletes vendégváró falatkák, amelyek folyamatosan az asztalon lehetnek.