Menü

Tanulható adakozás

Bár a karácsonyi időszak után az adakozási kedv lecsökken, mégis alapvetően világszerte egyre „divatosabb” az adományozás.

Kutatások is igazolják, hogy velünk született hajlam az adományozás, már egészen kiskorban megfigyelhető a saját javakról való lemondás mások érdekében. Persze ez az önkéntesség összességében kifizetődő mind az ember mind az emberiség számára, nem hiába maradt fenn az evolúció során.

Az adakozás mögött kettős haszon áll: egyrészről fizikai értelemben jóérzést vált ki (jutalomközpont aktivizálódása), másrészről pedig hosszútávon (a támogatott ügyből származó) kedvező társadalmi hatásokat is élvezhetjük.

Az is érdekes, hogy az adakozás velünk született hajlam, de nem automatikusan érvényesül. Meg kell tanulnunk ezt is, minél többször adakozunk, annál inkább elköteleződünk az ilyen típusú önzetlen cselekedetek irányába. (Tulajdonképpen ilyenkor azt tanuljuk meg, hogy jóérzés adakozni, mivel minden egyes alkalommal aktivizálódik a jutalomközpont az agyunkban, és ez határozottan kellemes érzetet vált ki.

Az sem mindegy azonban, hogy kinek a javára adakozunk. Az evolúció során értelemszerűen az önzetlenség többnyire csak a saját csoporttagok (ismerősök) irányába nyilvánultak meg. Ma viszont azt tapasztalhatjuk, hogy az adakozási hajlam távoli, idegen országok irányába is aktivizálódik. A segítésre való hajlam fontos tényezője a személyesség, közvetlen ismeretség, de az internet és a közösségi média korában az együttérzés, empátia idegen kultúrák irányába is könnyedén kiváltható, a személyes találkozás hiánya áthidalható.  

Fotó:
pixabay.com

Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?

Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.