Van belső, személyre szabott hőmérőnk
- Dátum: 2014.01.16., 15:32
- hőérzet, hőmérséklet, időjárás, légmozgás, levegő, páratartalom
Ma már a legtöbb fórumon, ahol az időjárással kapcsolatban informálnak minket, a hőmérséklet mellett a hőérzetre vonatkozóan is kapunk információt. Nem véletlenül, a két dolog ugyanis nagyon eltérő lehet, a levegő hőmérsékletének ismerete még nem feltétlenül elégséges ahhoz, hogy az időjárásnak megfelelően öltözködjünk.
Míg a hőmérséklet műszerekkel mérhető, addig a hőérzet a szervezet által érzékelt hőfok, melyet több tényező is befolyásolhat. Egyrészt függ a meteorológiai viszonyoktól, többek között a szélerősségtől és a levegő páratartalmától. Szélmentes napokon például kevésbé érezzük hidegnek a levegőt, mint egyébként. A legmegfelelőbb a 40-60% közötti páratartalom, fülledt nyári időkben, egy páradúsabb levegő jóval melegebb hőérzetet kelthet bennünk a valódi hőmérséklethez képest.
Egyébként olyan emberi tényezők is hatással lehetnek hőérzetünkre, mint az életkor, egészségi állapot, testsúly. Az idősebbek például kevésbé izzadnak, ennek az az oka, hogy a kor előrehaladtával gyengül a szervezet hőleadó mechanizmusa. Az csecsemőknek pedig még nem elég fejlett a hőháztartása, ezért kell öltöztetésükre nagyobb gondot fordítani.
Szeles időben különösen tapasztalható, hogy a hőérzet és a hőmérséklet akár nagyon eltérő is lehet. De miért érezzük szeles időben sokkal hidegebbnek a levegőt? Ennek az az oka, hogy testünk felmelegíti a körülötte lévő vékony levegőréteget, ezzel próbálja biztosítani az állandó testhőmérsékletet. Légmozgás esetén azonban ez a vékony melegebb levegőréteg elvész, így hűvösebbnek érezzük az időt, és testhőmérsékletünk is hamarabb lecsökken.
Fotó:
pixabay.com
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.