Vajon iskolaérett-e a gyerekem?
- Dátum: 2014.01.22., 20:01
- évhalasztók, iskolaérettség, iskolaérettség kritériumai, mikor iskolaérett a gyerek, nevelési tanácsadó és iskola
A hivatalos előírások szerint azok a gyerekek iskolakötelesek, akik folyó év augusztus 31-ig betöltik hatodik életévüket. Az óvoda, vagy a körzeti nevelési tanácsadó véleményére azonban visszatarthatják a kicsiket további egy évig.

Tavaly megváltoztatták a jogszabályokat és most már nem a május 31-e, hanem az augusztus 31-e után született csemeték lettek az évhalasztók, vagy másként fogalmazva az évvesztesek. Ez a változtatás azonban sok helyen kicsapta a biztosítékot, mondván a gyerekeket túl hamar, túl fiatalon kényszerítik iskolapadba, ami később tanulási nehézségekhez vezethet. A másik oldal viszont azt állítja, hat évesen tanulni jó dolog és a gyerkőcök kiválóan tudnak alkalmazkodni, szocializálódni ebben a korban is.
Mivel nem a mi tisztünk véleményt mondani, ezért abban igyekszünk megkönnyíteni a szülők dolgát, hogy igyekeztünk összeszedni az iskolaérettség legáltalánosabb kritériumait.
Az iskolaérett csemete legalább 115-120 centiméter magas, súlya 18-24 kilogramm. Jó, ha már megkezdődött nála a fogváltás, vagyis legalább két tejfoga kiesett és a helyüket a valódi, csontfogak foglalták el. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy az iskolaérettség a testi fejlettségben is megmutatkozik: vagyis a gyermek kinőtte, elvesztette a babakortól jellemző pocakját. Jó ha fizikálisan is érett, vagyis képes lesz az iskolatáskát cipelni és képes lesz a tanórákon egyhelyben ülni.
Fontos, hogy gyermekünk mennyire várja az iskolát. Ez is mutatja az érettségét. Ha készül rá és ez a játékaiban is megmutatkozik, akkor lelkileg felkészült a nagy menetelésre.
A szociális érettség is fontos. Ez azt jelenti, hogy csemeténk képes megtalálni a helyét az adott közösségben, képes az alkalmazkodásra és képes kapcsolatokat kialakítani akár idegenekkel is.
Ha a verselés, dalolás, mesélés nem okoz gondot neki, választékosan, akár összetett mondatokban is kifejezi magát, akkor az már jót jelent. Az is szempont, hogy tartósan, legalább 10-15 percig képes legyen megülni a fenekén, vagy lekösse magát rajzolással, festéssel, valamilyen foglalkoztatóval, illetve egyéb játékkal. Kritérium az is, hogy a számok között el tudjon igazodni, legalább az egytől tízig terjedő tartományban. Tudja, melyik a magasabb, vagy alacsonyabb, ismerje az aránypárokat, magyarán képes legyen az összehasonlításra. A memóriáját is vizsgálni szokták, itt általában olyan feladatokat kell tudni teljesíteni, hogy három-hat elemből álló képsorokat kell megjegyezni és visszamondani. Kritérium lehet még a beszédhiba is, illetve az, hogy a mozgása mennyire összerendezett, kialakult-e már egyértelműen a jobb- és balkezesség.
Fotó:
pixabay.com
A bukósisak nem dísz
Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.
A szivacskézilabda előnyei óvodás korban
Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.