Menü

Vajon iskolaérett-e a gyerekem?

A hivatalos előírások szerint azok a gyerekek iskolakötelesek, akik folyó év augusztus 31-ig betöltik hatodik életévüket. Az óvoda, vagy a körzeti nevelési tanácsadó véleményére azonban visszatarthatják a kicsiket további egy évig.

Tavaly megváltoztatták a jogszabályokat és most már nem a május 31-e, hanem az augusztus 31-e után született csemeték lettek az évhalasztók, vagy másként fogalmazva az évvesztesek. Ez a változtatás azonban sok helyen kicsapta a biztosítékot, mondván a gyerekeket túl hamar, túl fiatalon kényszerítik iskolapadba, ami később tanulási nehézségekhez vezethet. A másik oldal viszont azt állítja, hat évesen tanulni jó dolog és a gyerkőcök kiválóan tudnak alkalmazkodni, szocializálódni ebben a korban is.

Mivel nem a mi tisztünk véleményt mondani, ezért abban igyekszünk megkönnyíteni a szülők dolgát, hogy igyekeztünk összeszedni az iskolaérettség legáltalánosabb kritériumait.

Az iskolaérett csemete legalább 115-120 centiméter magas, súlya 18-24 kilogramm. Jó, ha már megkezdődött nála a fogváltás, vagyis legalább két tejfoga kiesett és a helyüket a valódi, csontfogak foglalták el. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy az iskolaérettség a testi fejlettségben is megmutatkozik: vagyis a gyermek kinőtte, elvesztette a babakortól jellemző pocakját. Jó ha fizikálisan is érett, vagyis képes lesz az iskolatáskát cipelni és képes lesz a tanórákon egyhelyben ülni.

Fontos, hogy gyermekünk mennyire várja az iskolát. Ez is mutatja az érettségét. Ha készül rá és ez a játékaiban is megmutatkozik, akkor lelkileg felkészült a nagy menetelésre.

A szociális érettség is fontos. Ez azt jelenti, hogy csemeténk képes megtalálni a helyét az adott közösségben, képes az alkalmazkodásra és képes kapcsolatokat kialakítani akár idegenekkel is.

Ha a verselés, dalolás, mesélés nem okoz gondot neki, választékosan, akár összetett mondatokban is kifejezi magát, akkor az már jót jelent. Az is szempont, hogy tartósan, legalább 10-15 percig képes legyen megülni a fenekén, vagy lekösse magát rajzolással, festéssel, valamilyen foglalkoztatóval, illetve egyéb játékkal. Kritérium az is, hogy a számok között el tudjon igazodni, legalább az egytől tízig terjedő tartományban. Tudja, melyik a magasabb, vagy alacsonyabb, ismerje az aránypárokat, magyarán képes legyen az összehasonlításra. A memóriáját is vizsgálni szokták, itt általában olyan feladatokat kell tudni teljesíteni, hogy három-hat elemből álló képsorokat kell megjegyezni és visszamondani. Kritérium lehet még a beszédhiba is, illetve az, hogy a mozgása mennyire összerendezett, kialakult-e már egyértelműen a jobb- és balkezesség.

Fotó:
pixabay.com

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van

A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.

Étkezz okosan, gondolkodj gyorsan! – Gyerekeknek szóló agytápláló tippek

Minden szülő szeretné, ha gyermeke okos, figyelmes és energikus lenne. Tudtad, hogy az, amit megesznek a gyerekek, hatással van az agyműködésükre és a tanulási képességeikre is? Vannak olyan ételek, amiket gyakrabban érdemes a tányérjukra tenni, mert segítik a memóriát, a koncentrációt és az általános szellemi frissességet. Nézzük, melyek ezek az igazi “okosító ételek”!