Vajon iskolaérett-e a gyerekem?
- Dátum: 2014.01.22., 20:01
- évhalasztók, iskolaérettség, iskolaérettség kritériumai, mikor iskolaérett a gyerek, nevelési tanácsadó és iskola
A hivatalos előírások szerint azok a gyerekek iskolakötelesek, akik folyó év augusztus 31-ig betöltik hatodik életévüket. Az óvoda, vagy a körzeti nevelési tanácsadó véleményére azonban visszatarthatják a kicsiket további egy évig.

Tavaly megváltoztatták a jogszabályokat és most már nem a május 31-e, hanem az augusztus 31-e után született csemeték lettek az évhalasztók, vagy másként fogalmazva az évvesztesek. Ez a változtatás azonban sok helyen kicsapta a biztosítékot, mondván a gyerekeket túl hamar, túl fiatalon kényszerítik iskolapadba, ami később tanulási nehézségekhez vezethet. A másik oldal viszont azt állítja, hat évesen tanulni jó dolog és a gyerkőcök kiválóan tudnak alkalmazkodni, szocializálódni ebben a korban is.
Mivel nem a mi tisztünk véleményt mondani, ezért abban igyekszünk megkönnyíteni a szülők dolgát, hogy igyekeztünk összeszedni az iskolaérettség legáltalánosabb kritériumait.
Az iskolaérett csemete legalább 115-120 centiméter magas, súlya 18-24 kilogramm. Jó, ha már megkezdődött nála a fogváltás, vagyis legalább két tejfoga kiesett és a helyüket a valódi, csontfogak foglalták el. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy az iskolaérettség a testi fejlettségben is megmutatkozik: vagyis a gyermek kinőtte, elvesztette a babakortól jellemző pocakját. Jó ha fizikálisan is érett, vagyis képes lesz az iskolatáskát cipelni és képes lesz a tanórákon egyhelyben ülni.
Fontos, hogy gyermekünk mennyire várja az iskolát. Ez is mutatja az érettségét. Ha készül rá és ez a játékaiban is megmutatkozik, akkor lelkileg felkészült a nagy menetelésre.
A szociális érettség is fontos. Ez azt jelenti, hogy csemeténk képes megtalálni a helyét az adott közösségben, képes az alkalmazkodásra és képes kapcsolatokat kialakítani akár idegenekkel is.
Ha a verselés, dalolás, mesélés nem okoz gondot neki, választékosan, akár összetett mondatokban is kifejezi magát, akkor az már jót jelent. Az is szempont, hogy tartósan, legalább 10-15 percig képes legyen megülni a fenekén, vagy lekösse magát rajzolással, festéssel, valamilyen foglalkoztatóval, illetve egyéb játékkal. Kritérium az is, hogy a számok között el tudjon igazodni, legalább az egytől tízig terjedő tartományban. Tudja, melyik a magasabb, vagy alacsonyabb, ismerje az aránypárokat, magyarán képes legyen az összehasonlításra. A memóriáját is vizsgálni szokták, itt általában olyan feladatokat kell tudni teljesíteni, hogy három-hat elemből álló képsorokat kell megjegyezni és visszamondani. Kritérium lehet még a beszédhiba is, illetve az, hogy a mozgása mennyire összerendezett, kialakult-e már egyértelműen a jobb- és balkezesség.
Fotó:
pixabay.com
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik
Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Gyerekjóga – harmónia, mozgás és játék egyben
Az ingerekkel teli világban szükségünk van egy kis egyensúlyra és csendre, de nem csak a felnőtteknek, a gyerekeknek különösen, erre is jó a gyerekjóga.