Menü

Meghittség magunkkal és másokkal

Mindenki vágyik rá, valaki meg tudja fogalmazni, valaki nem. A meghittség érzése a lelki béke megtalálásával kapcsolatos, de nem kell hatalmas dologra gondolni, egyszerűen csak visszatalálás önmagunkhoz.

Amíg önmagunkkal nem alakítunk ki meghittséget (öntiszteletet) addig másokkal való kapcsolatainkban sem tudjuk megteremteni. Meg kell tanulnunk felismerni testünk jelzésit, és érzelmeink természetét. Az érzelmek kifejezése azt jelenti, hogy viselkedésedet nem indulataid uralják, ezek ugyanis elfojtott, eltemetett érzelmekről szólnak.  A legfőbb akadálya a belső meghittségnek a különböző függőségek, melyek átveszik a kontrollt, és ezáltal kiiktatják a belső információs rendszert, mely meggátolja, hogy jelen legyél önmagad számára.

A másokkal való meghitt kapcsolat kialakításának is számos akadálya lehet. Kezdve azzal, hogy sok ember nem feltétlenül tudatosan, de valójában nem tekinti önálló lénynek társát. E mögött legtöbbször komoly önzőségi szerep áll, sokan hirdetik ugyanis, hogy párjuk iránt felelősséget éreznek, és szívükön viselik a másik fél érdekeit. Ám legtöbbször ez csak egy álarc, és valójában mindent a saját vágyaikhoz, érzelmeikhez, akaratukhoz viszonyítanak és idomítanak.

Az őszintétlenség is komoly gátja lehet a meghittség megtalálásának, fenntartásának. Nem fejezzük ki érzéseinket és hárítjuk a felelősséget is, és olyan magyarázatokkal igazoljuk, mint például: „nem használ csak árt a kapcsolatnak”, „ a béke kedvéért”, „ a gyerekek miatt”. A végeredmény az, hogy nem vállaljuk fel érzelmeinket a másik előtt, ez nem más, mint saját tehetetlenségünk, önbizalom hiányuk hárítása. Az örök „áldozat” sem tud meghittséget teremteni, hiszen ez a szerep arra kényszerít, hogy állandó sértettséget érezz, és közben olyan érzelmeken rágódj, mint a sérelem, harag, becsapás. Ahelyett, hogy valódi érzelmekről szólna az „áldozat” élete, mesterséges érzelmekkel vértezi fel magát, ez jelenti számára egy viszonylagos biztonságot.

Függőségeink felismerése már fél siker, mert így felelősséget vállalhatunk végre, amely egyúttal az irányítás visszavételét is jelenti. Önmagadnak lenni, ez a lényeg. És ennek feltételeit egy párkapcsolatban is ki kell alakítani, hagyni kell, hogy a másik is önmaga lehessen.

A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.

Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?

A hiány érzése egy jóléti világ közepén

A XXI. század embere furcsa ellentmondásban él. A történelem során soha nem volt még ennyire kényelmes, biztonságos és kiszámítható az élet, mint manapság. A technológia kitágította a lehetőségeket, szolgáltatások sokasága könnyíti meg a mindennapokat, és a fejlett országokban a legtöbben szinte korlátlanul hozzáférhetnek lehetőségekhez és szórakozáshoz. Ennek ellenére érezhetjük úgy, hogy valami mégsem jó. Hová tűnik a vidámság, és miért olyan nehéz jól érezni magunkat, amikor látszólag semmi sem hiányzik.

Személyiségtípus kisokos. Mit árulhat el rólunk négy betű?

Milyenek vagyunk mi valójában? Biztos mindenki ismeri a különböző játékos és összetettebb személyiségteszteket, ennek része, hogy például valaki introvertált, extrovertált, csapatkapitány vagy inkább csapattag. Különböző hobbi típuselméleti próbálkozásokkal rengetegszer találkozni. Azonban kérdéses, hogy a valóságban mennyire komplex egy ember lelkivilága?