Menü

Digitális trójai falovaink

A közelmúltban kirobbant, nemzetközi lehallgatási botránnyal kapcsolatban boldog, boldogtalan kifejezte sajnálkozását és nemtetszését. Ugyanakkor mások felhívják a figyelmet: modern életmódunkkal, digitális viselkedésünkkel igazából önként hajtjuk fejünket az igába.

Lehallgatnak, megfigyelnek, követik az életünket, ha bármilyen információra van szükségük, megszerzik – nagyjából így működnek a fejlett országok titkosszolgálatai, s erre most naivan rácsodálkozott a világ.

A módszerek és elvek sok esetben valóban igencsak megkérdőjelezhetőek, de a dolog jelentősége máris kisebbé válik, ha belegondolunk, hogy mi magunk mit teszünk adataink védelmében. A legtöbben semmit. Vagyis, ez nem pontos, mert tevékenyek vagyunk, de épp az ellenkező irányban. Mindenféle külső kényszer nélkül épp magunk vagyunk azok, akik sokszor szó szerint mindent elárulnak az életükről.

Az emberek jelentős része manapság aktív felhasználója valamelyik, vagy akár több közösségi oldalnak. Ez önmagában még nem akkora probléma, az viszont már igen, hogy a legtöbben nem veszik a fáradtságot arra, hogy adataik ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Korlátozások, gondolkodás nélkül ömlesztik az információkat, s ma már nem csupán arról van szó, hogy képek, címek, nevek, vagy más személyes adatok kerülnek ki rólunk. Szoftverek egész hadserege fűződött rá mindennapi életünkre, a külvilág azt is minden nagyobb gond nélkül megtudhatja, hogy mit eszünk, mivel foglalkozunk, vagy ami még ijesztőbb, hogy mikor, hol vagyunk. Utóbbira már a bűnözés is rátalált. Az elkövető például nyugodtan csekkolja büszkén megosztott futási útvonalunkat és időnket, esetleg nyaralásunkat és már szabad is terep.

A legtöbb program lehetőséget ad arra, hogy megfelelő adatvédelmi beállításokat végezzünk rajta, és rákérdez a potenciálisan veszélyes megosztásokra, ám ezzel a legtöbben nem foglalkoznak, sőt, sokan nem is tudnak a létezésükről. Sok esetben bizony birka módon viselkedünk a digitális világban, és csak a saját kárunkon fogunk majd tanulni. És ez a kár óriási is lehet.

Ennek a jelenségnek az okostelefonok elterjedése hatalmas, sosem látott terepet ad. Csak elég annyi, hogy telefonunk állandó internetkapcsolattal, GPS-el, mikrofonnal és kamerával rendelkezik. Tehát egy igazi, önként tartott trójai faló.

Fotó:
pixabay.com

Napközbeni szundikálás a munkahelyen

Mit nyerhetnek a hivatalos szieszta bevezetésével a vállalatok, és hogyan érdemes alkalmazniuk a HR-eseknek? A munkahelyi alvás koncepciója jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, világszerte számos cég alkalmazza a mentális jólét érdekében, a Google, a Nike, a Procter & Gamble és a Facebook főhadiszállásain például már évek óta vannak alvókabinok. Jelen helyzetben nem arról van szó, hogy átaludja a fél csapat az éjszakai műszak egyharmadát, hanem hogy hivatalosan is pihenhet az alkalmazott munkaidőben.

Karácsony hitelből

Egy friss reprezentatív felmérés szerint a magyarok átlagosan 102 ezer forintot szánnak a karácsonyi kiadásokra, ebből 46 ezer forintot költenek ajándékokra. Háromból két ember állít karácsonyfát, amelyre közel 14 ezer forintot fordítanak – olvasom a netes összefoglalókat.

Becézgetések egy munkahelyen

Hogyan működik a becenevek használata a munkahelyen? A becézés alatt jelen helyzetben nem a keresztnév rövidítését értik (például Benedek helyett Beni), hanem olyan nevek használatát, ami újfajta identitást ad az adott személynek. Mint például a Főni, a Mester, a kobra vagy más opciók a populáris kultúrából.

Álláskeresés: hogyan kezdjünk neki?

Az álláskeresés nem könnyű feladat és sok esetben hosszas folyamat, amibe legtöbbször sok időt és energiát kell fektetni, de ha felkészülten állunk neki a folyamatnak könnyebben és gyorsabban találjuk meg a megfelelő munkát. Hol érdemes elkezdeni az álláskeresést?

Cipősdoboz akció - csatlakozz!

„Cipősdoboz akció idén is! Te is segíthetsz!” – emlékeznek még a korábbi cikkeinkre erről? Ha igen, annak nagyon örülünk, ebben az esetben ideje ismét emlékeztetni magunkat erre a nagyszerű jótékonysági kezdeményezésre!