Menü

Digitális trójai falovaink

A közelmúltban kirobbant, nemzetközi lehallgatási botránnyal kapcsolatban boldog, boldogtalan kifejezte sajnálkozását és nemtetszését. Ugyanakkor mások felhívják a figyelmet: modern életmódunkkal, digitális viselkedésünkkel igazából önként hajtjuk fejünket az igába.

Lehallgatnak, megfigyelnek, követik az életünket, ha bármilyen információra van szükségük, megszerzik – nagyjából így működnek a fejlett országok titkosszolgálatai, s erre most naivan rácsodálkozott a világ.

A módszerek és elvek sok esetben valóban igencsak megkérdőjelezhetőek, de a dolog jelentősége máris kisebbé válik, ha belegondolunk, hogy mi magunk mit teszünk adataink védelmében. A legtöbben semmit. Vagyis, ez nem pontos, mert tevékenyek vagyunk, de épp az ellenkező irányban. Mindenféle külső kényszer nélkül épp magunk vagyunk azok, akik sokszor szó szerint mindent elárulnak az életükről.

Az emberek jelentős része manapság aktív felhasználója valamelyik, vagy akár több közösségi oldalnak. Ez önmagában még nem akkora probléma, az viszont már igen, hogy a legtöbben nem veszik a fáradtságot arra, hogy adataik ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Korlátozások, gondolkodás nélkül ömlesztik az információkat, s ma már nem csupán arról van szó, hogy képek, címek, nevek, vagy más személyes adatok kerülnek ki rólunk. Szoftverek egész hadserege fűződött rá mindennapi életünkre, a külvilág azt is minden nagyobb gond nélkül megtudhatja, hogy mit eszünk, mivel foglalkozunk, vagy ami még ijesztőbb, hogy mikor, hol vagyunk. Utóbbira már a bűnözés is rátalált. Az elkövető például nyugodtan csekkolja büszkén megosztott futási útvonalunkat és időnket, esetleg nyaralásunkat és már szabad is terep.

A legtöbb program lehetőséget ad arra, hogy megfelelő adatvédelmi beállításokat végezzünk rajta, és rákérdez a potenciálisan veszélyes megosztásokra, ám ezzel a legtöbben nem foglalkoznak, sőt, sokan nem is tudnak a létezésükről. Sok esetben bizony birka módon viselkedünk a digitális világban, és csak a saját kárunkon fogunk majd tanulni. És ez a kár óriási is lehet.

Ennek a jelenségnek az okostelefonok elterjedése hatalmas, sosem látott terepet ad. Csak elég annyi, hogy telefonunk állandó internetkapcsolattal, GPS-el, mikrofonnal és kamerával rendelkezik. Tehát egy igazi, önként tartott trójai faló.

Fotó:
pixabay.com

Tiflopedagógia – tudod mi ez?

Megannyi gyógypedagógiai módszert ismerünk, a tiflopedagógia is ide sorolható. Nézzük, miről is van szó.

Mi adja a céges csapatépítők valódi erejét?

A munkahelyi „iszogatást” sokan még mindig kötelező HR-eseményként kezelik. Holott egy professzionálisan megszervezett rendezvény nem pusztán közös szórakozás, hanem tudatosan felépített eszköz, amely hatással van a teljesítményre, a lojalitásra és a vállalat hosszú távú stabilitására is.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Biztonságban az utakon – Így tanítsuk meg gyermekeinket helyesen közlekedni

A közlekedés mindennapi életünk természetes része, mégis komoly kockázatokat rejt – különösen a gyermekek számára. Az Európai Unió statisztikái szerint a 0–14 éves korosztály haláleseteinek jelentős hányada közlekedési balesetekhez kapcsolódik.

Készpénzmentes világ: innováció vagy totális kontroll?

Bankkártya, mobilfizetés, QR-kód és azonnali utalás. Ma már sokszor egyszerűbb elővenni a telefont, mint a pénztárcát. Azonban tényleg eljutunk oda, hogy a bankjegyek csak múzeumban létezzenek? Ha ez bekövetkezik, az a fejlődés logikus következő lépcsője lesz, vagy egy olyan fordulópont, ahol a kényelem ára a teljes kiszolgáltatottság?