Digitális trójai falovaink
- Dátum: 2014.01.25., 18:11
- adat, adatvédelem, digitális faló, digitális viselkedés, internet, közösségi oldal, okostelefon
A közelmúltban kirobbant, nemzetközi lehallgatási botránnyal kapcsolatban boldog, boldogtalan kifejezte sajnálkozását és nemtetszését. Ugyanakkor mások felhívják a figyelmet: modern életmódunkkal, digitális viselkedésünkkel igazából önként hajtjuk fejünket az igába.
Lehallgatnak, megfigyelnek, követik az életünket, ha bármilyen információra van szükségük, megszerzik – nagyjából így működnek a fejlett országok titkosszolgálatai, s erre most naivan rácsodálkozott a világ.
A módszerek és elvek sok esetben valóban igencsak megkérdőjelezhetőek, de a dolog jelentősége máris kisebbé válik, ha belegondolunk, hogy mi magunk mit teszünk adataink védelmében. A legtöbben semmit. Vagyis, ez nem pontos, mert tevékenyek vagyunk, de épp az ellenkező irányban. Mindenféle külső kényszer nélkül épp magunk vagyunk azok, akik sokszor szó szerint mindent elárulnak az életükről.
Az emberek jelentős része manapság aktív felhasználója valamelyik, vagy akár több közösségi oldalnak. Ez önmagában még nem akkora probléma, az viszont már igen, hogy a legtöbben nem veszik a fáradtságot arra, hogy adataik ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Korlátozások, gondolkodás nélkül ömlesztik az információkat, s ma már nem csupán arról van szó, hogy képek, címek, nevek, vagy más személyes adatok kerülnek ki rólunk. Szoftverek egész hadserege fűződött rá mindennapi életünkre, a külvilág azt is minden nagyobb gond nélkül megtudhatja, hogy mit eszünk, mivel foglalkozunk, vagy ami még ijesztőbb, hogy mikor, hol vagyunk. Utóbbira már a bűnözés is rátalált. Az elkövető például nyugodtan csekkolja büszkén megosztott futási útvonalunkat és időnket, esetleg nyaralásunkat és már szabad is terep.
A legtöbb program lehetőséget ad arra, hogy megfelelő adatvédelmi beállításokat végezzünk rajta, és rákérdez a potenciálisan veszélyes megosztásokra, ám ezzel a legtöbben nem foglalkoznak, sőt, sokan nem is tudnak a létezésükről. Sok esetben bizony birka módon viselkedünk a digitális világban, és csak a saját kárunkon fogunk majd tanulni. És ez a kár óriási is lehet.
Ennek a jelenségnek az okostelefonok elterjedése hatalmas, sosem látott terepet ad. Csak elég annyi, hogy telefonunk állandó internetkapcsolattal, GPS-el, mikrofonnal és kamerával rendelkezik. Tehát egy igazi, önként tartott trójai faló.
Fotó:
pixabay.com
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.