Menü

Digitális trójai falovaink

A közelmúltban kirobbant, nemzetközi lehallgatási botránnyal kapcsolatban boldog, boldogtalan kifejezte sajnálkozását és nemtetszését. Ugyanakkor mások felhívják a figyelmet: modern életmódunkkal, digitális viselkedésünkkel igazából önként hajtjuk fejünket az igába.

Lehallgatnak, megfigyelnek, követik az életünket, ha bármilyen információra van szükségük, megszerzik – nagyjából így működnek a fejlett országok titkosszolgálatai, s erre most naivan rácsodálkozott a világ.

A módszerek és elvek sok esetben valóban igencsak megkérdőjelezhetőek, de a dolog jelentősége máris kisebbé válik, ha belegondolunk, hogy mi magunk mit teszünk adataink védelmében. A legtöbben semmit. Vagyis, ez nem pontos, mert tevékenyek vagyunk, de épp az ellenkező irányban. Mindenféle külső kényszer nélkül épp magunk vagyunk azok, akik sokszor szó szerint mindent elárulnak az életükről.

Az emberek jelentős része manapság aktív felhasználója valamelyik, vagy akár több közösségi oldalnak. Ez önmagában még nem akkora probléma, az viszont már igen, hogy a legtöbben nem veszik a fáradtságot arra, hogy adataik ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Korlátozások, gondolkodás nélkül ömlesztik az információkat, s ma már nem csupán arról van szó, hogy képek, címek, nevek, vagy más személyes adatok kerülnek ki rólunk. Szoftverek egész hadserege fűződött rá mindennapi életünkre, a külvilág azt is minden nagyobb gond nélkül megtudhatja, hogy mit eszünk, mivel foglalkozunk, vagy ami még ijesztőbb, hogy mikor, hol vagyunk. Utóbbira már a bűnözés is rátalált. Az elkövető például nyugodtan csekkolja büszkén megosztott futási útvonalunkat és időnket, esetleg nyaralásunkat és már szabad is terep.

A legtöbb program lehetőséget ad arra, hogy megfelelő adatvédelmi beállításokat végezzünk rajta, és rákérdez a potenciálisan veszélyes megosztásokra, ám ezzel a legtöbben nem foglalkoznak, sőt, sokan nem is tudnak a létezésükről. Sok esetben bizony birka módon viselkedünk a digitális világban, és csak a saját kárunkon fogunk majd tanulni. És ez a kár óriási is lehet.

Ennek a jelenségnek az okostelefonok elterjedése hatalmas, sosem látott terepet ad. Csak elég annyi, hogy telefonunk állandó internetkapcsolattal, GPS-el, mikrofonnal és kamerával rendelkezik. Tehát egy igazi, önként tartott trójai faló.

Fotó:
pixabay.com

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.

Miért érdemes már ma lefoglalni a jövő évi nyaralást? Avagy mit jelent a „first minute”

Amikor az utazás gondolata megszületik, sokan hajlamosak az utolsó pillanatban dönteni. Azonban egyre többen tartják ésszerű stratégiának, hogy már jóval előre, akár a következő évre is lefoglalják álomnyaralásukat — ez a „first minute” megközelítés számos előnyt kínál.