Licsi, a kicsi
- Dátum: 2014.01.28., 12:17
- a licsi íze, a licsi jótékony hatásai, licsi, mire jó a licsi
A nagyobb bevásárló áruházakat járva már többször találkoztunk a pirosas, tüskés, pikkelyes gyümölcsnek látszó bogyóval, a licsivel. A nem túl vonzó kinézetű étket eddig inkább semleges szemlélőként magam mögött hagytam, de leányunk kérésére ezúttal kivételt tettem. Kidobtunk az ablakon háromszáz forintot.
A licsi nem a legvonzóbb gyümölcsök egyike. Ettől függetlenül a kínaiak kedvence. Sok kínai, ázsiai étel idegen az európai ízlelő bimbóknak, nos, ez a licsivel is valahogy így van. Lányunk meg is állapította: Európa-idegen gyümölcs.
Persze nem akarjuk mindenkinek a kedvét szegni, inkább, aki teheti, próbálja ki, kóstolja meg és döntse el maga, belefér-e az általa behatárolt ízvilágba, vagy sem.
A licsi egyébként egy érdekes gyümölcs. Örökzöld fa termése. A fa minden része értékes, levelét, gyökerét, kérgét, termését gyógyító célokra is használják. Persze a gyümölcsét fogyasztják a legszívesebben, amely hatalmas fürtökben ereszkedik alá.
A licsi pirosas színű, pikkelyesnek, vagy tüskésnek tűnő héja alatt hófehér gyümölcshús lapul. Ennek ízét sokan az ananászéhoz hasonlítják, ám szerintem inkább édeskés, émelygő íze miatt mondtak nemet az ízlelőbimbóim. A fehér hús barna, nagy magot rejt, amit inkább ne együnk meg, mert az fogyasztásra alkalmatlan.
A licsi Dél-Kínából származik, de már számos helyen termesztik a világban. A trópusi, szubtrópusi éghajlatot kedveli, s ha fája jól érzi magát, akár nyolcszáz évig is elélhet. A gyümölcs igen gazdag C vitaminban, de sok B-vitamint is tartalmaz, valamint vasat, foszfort és kálciumot is.
Ázsiában számtalan módon fogyasztják. Nyersen is, de felhasználják, fagylaltok, gyümölcszselék, sütemények, édességek készítéséhez is. Szívesen erjesztik borrá, de likőrnek is jó. Salátákhoz is ajánlják, illetve befőttet is főznek belőle. A gyümölcsből készült tea hasmenés ellen jó, de a bélműködésre általánosan is jó hatással van, sőt fájdalom csillapító hatású.
Fotó:
pixabay.com
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.