Menü

Már nem a disznó túrja ki

A szarvasgomba az egyik legmenőbb, legdivatosabb és legdrágább ételalapanyag. Kevesen tudják, hogy Magyarország fogyasztásában kevésbé, de termesztésében igazi nagyhatalom.

Gomba, étel, fűszer, afrodiziákum, státuszszimbólum – az összes fogalom megvan a természet e piciny alkotásában, amelynek az ízéről azt szokták mondani, hogy semmihez sem hasonlítható. Ez persze még nem lenne elegendő ahhoz, hogy igazi, hamisíthatatlan különlegességről beszéljünk. A szarvasgomba specialitását, értékét íze mellett ritkasága és a gomba tulajdonságait, termesztését övező misztikum adja.

Érdekesség, hogy a szarvasgombáról és termesztéséről ma elsősorban Franciaország, vagy Olaszország jut eszünkbe, azonban Magyarország is igazi nagyhatalomnak számít e téren. Hazánkban a gomba szedésének, fogyasztásának és árusításának komoly hagyományai alakultak ki a 15. századtól kezdve. A „régi” erdők gyökereivel szimbiózisban, föld alatt élő gombafajtának a honi adottságok igencsak kedveztek, és a 20. század elején még virágzott a magyar szarvasgomba, azonban később, a második világháborút követően ez irányú tudásunk és igényünk mintha teljesen eltűnt volna. Az utóbbi két-másfél évtizedben ugyanakkor ismét fejlődésnek indult az iparág, amit jól mutat, hogy termelésben az olasz-spanyol-francia trió mögött a negyedikek vagyunk a világon. Fogyasztásban ugyanakkor jelentős elmaradunk az élmezőnytől.

A szarvasgombának rengeteg fajtája van, közöttük akad olyan, amely nálunk a legelterjedtebb, ez az édes ízéről ismert homoki szarvasgomba.

A gombák megtalálása nem könnyű feladat, ismert, hogy ehhez speciálisan kiképzett kutyák, illetve disznók segítségét veszik igénybe. Utóbbi ma már ritka, egyes helyszíneken bemutató elemként alkalmazzák. A sertés egyébként nagyon szereti az ínyencséget, megtalálja és kitúrja a föld alól. A gomba jelenlétére a felszínen több jel is utalhat, de ezeket csak gyakorlott szem veszi észre. Kiemelése, szállítása és tárolása is szaktudást igénylő feladat.

A szarvasgombát számos étel elkészítésénél használják. Elsősorban a kevésbé erős, markáns ízek mellett érdemes bevetni, azért, hogy különleges aromája ne legyen elnyomva. 

Fotó:
pixabay.com

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.