Menü

Már nem a disznó túrja ki

A szarvasgomba az egyik legmenőbb, legdivatosabb és legdrágább ételalapanyag. Kevesen tudják, hogy Magyarország fogyasztásában kevésbé, de termesztésében igazi nagyhatalom.

Gomba, étel, fűszer, afrodiziákum, státuszszimbólum – az összes fogalom megvan a természet e piciny alkotásában, amelynek az ízéről azt szokták mondani, hogy semmihez sem hasonlítható. Ez persze még nem lenne elegendő ahhoz, hogy igazi, hamisíthatatlan különlegességről beszéljünk. A szarvasgomba specialitását, értékét íze mellett ritkasága és a gomba tulajdonságait, termesztését övező misztikum adja.

Érdekesség, hogy a szarvasgombáról és termesztéséről ma elsősorban Franciaország, vagy Olaszország jut eszünkbe, azonban Magyarország is igazi nagyhatalomnak számít e téren. Hazánkban a gomba szedésének, fogyasztásának és árusításának komoly hagyományai alakultak ki a 15. századtól kezdve. A „régi” erdők gyökereivel szimbiózisban, föld alatt élő gombafajtának a honi adottságok igencsak kedveztek, és a 20. század elején még virágzott a magyar szarvasgomba, azonban később, a második világháborút követően ez irányú tudásunk és igényünk mintha teljesen eltűnt volna. Az utóbbi két-másfél évtizedben ugyanakkor ismét fejlődésnek indult az iparág, amit jól mutat, hogy termelésben az olasz-spanyol-francia trió mögött a negyedikek vagyunk a világon. Fogyasztásban ugyanakkor jelentős elmaradunk az élmezőnytől.

A szarvasgombának rengeteg fajtája van, közöttük akad olyan, amely nálunk a legelterjedtebb, ez az édes ízéről ismert homoki szarvasgomba.

A gombák megtalálása nem könnyű feladat, ismert, hogy ehhez speciálisan kiképzett kutyák, illetve disznók segítségét veszik igénybe. Utóbbi ma már ritka, egyes helyszíneken bemutató elemként alkalmazzák. A sertés egyébként nagyon szereti az ínyencséget, megtalálja és kitúrja a föld alól. A gomba jelenlétére a felszínen több jel is utalhat, de ezeket csak gyakorlott szem veszi észre. Kiemelése, szállítása és tárolása is szaktudást igénylő feladat.

A szarvasgombát számos étel elkészítésénél használják. Elsősorban a kevésbé erős, markáns ízek mellett érdemes bevetni, azért, hogy különleges aromája ne legyen elnyomva. 

Fotó:
pixabay.com

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.