A lábadozók gabonája
- Dátum: 2014.02.05., 12:58
- árpa, árpa hatása az emberi szervezetre, árpa jótékony hatásai, árpakása, árpanyák, mire jó az árpa
Az egyik legősibb gabona az árpa, amit már a sumérok, az egyiptomiak és később a rómaiak is fogyasztottak. Őseink is kedvelték, kását, lepény, kenyeret készítettek belőle. Ma keveset hallani róla, pedig nemcsak sörnek, vagy whiskynek jó.
A különböző alkoholos italokhoz hagyományos árpát használnak, ami emberi fogyasztásra nem alkalmas. Ellenben a durumárpával, amely számtalan jótékony hatással bír.
Az árpa alapvetően Nyugat-Ázsiából származik, ahonnan először Észak-Afrikában honosodott meg, majd Európában is elterjedt. Már az ókorban is kedvelték és használták, a suméroknak, az egyiptomiaknak napi eledele volt az árpából készült kása. Később a római gladiátorok kásalevest ettek nap, mint nap, hogy a kíméletlen harcok után erőre kapjanak. Épp utóbbi tulajdonsága miatt igen értékes gabonaféle. Ugyanis erősen roboráló hatású, a lábadozóknak, gyenge, lázas betegeknek a belőle készült nyák kifejezetten ajánlott. Ugyanis nemcsak leviszi a lázat, hanem erőre kapnak a gyengék, csökkenti a gyulladást, erősíti az immunrendszert.
Fontos, hogy ha árpát vásárolunk, mindig a teljes árpát keressük, amit nem hántoltak le, vagyis nem szabadítottak meg a pelyvától és a korpától. Ez ugyanis rengeteg B- és A-vitamint tartalmaz, vasat, kálciumot, foszfort, káliumot és szilíciumot. A hántolt árpagyöngy, amit másként gerslinek is hívnak, viszont ezeknek az értékes anyagoknak csak a töredékével rendelkezik, mert a hántolás során elveszíti ezeket.
Az árpáról tudni kell még, hogy rendkívül jó hatással van az anyagcserére, felgyorsítja azt. Könnyen emészthető, erősen vízhajtó és székletlazító hatású. A betegségekért felelős szabad gyököket megköti, vagyis antioxidáns tulajdonsággal is rendelkezik. Ezen kívül erősíti a szívet, a májat, az idegrendszert, tisztítja a vért. Gyomorrontás és légzőszervi gyulladások, asztma, hörghurut esetén is bátran nyúljunk hozzá.
Az árpából egyszerű eljárással sűrű, édes szirup is készül, amit növényi méznek is neveznek. Az árpa-malátaszirupot lábadozóknak és gyerekeknek is adhatjuk, hiszen erősíti az immunrendszert és ugyancsak roboráló hatású.
Készíthetünk belőle kását, lepényt, kenyeret, köretet, vagy nyákot is. Minden formában ízletes és tápláló.
Fotó:
pixabay.com
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.