Menü

Vigyázat, holdkóros vagyok!

  • Dátum: 2014.02.08., 22:38

A szomszéd fiú, a második emeleti panellakásból a párnájával, paplanjával együtt útnak indult éjszaka. Senkinek nem tűnt fel a réveteg fiatalember, aki a haverjáék házáig meg sem állt. Ott felcipelte az ágyneműjét a harmadikra, lerakta az ajtó elé, becsöngetett, aztán hazament. Befeküdt az ágyába, majd reggel arra ébredt, hogy fázik. Nem volt mivel takaróznia.

A bevezetőben említett történet megtörtént, valós. A szomszéd fiú ugyanis alvajáró volt. Ettől fogva persze a szülei mindenféle óvintézkedést bevezettek, nehogy megismétlődjék az eset.

Az alvajárók legtöbbször ártalmatlanok, csak ritkán fordul elő, hogy erőszakossá, agresszívvá válnak a módosult tudatállapotban. Sokszor mindössze egyszerű cselekvést végeznek, felülnek, járnak-kelnek a lakásban, de előfordulhat, hogy ezeknél bonyolultabb, összetettebb tevékenységet csinálnak, mondjuk megfőznek, és esznek is belőle, vagy autót vezetnek, esetleg rendet raknak, pakolásznak. Hajmeresztő szituációkba is belebonyolódhatnak a holdkórosok, ám épp ezért hirtelen tilos őket felébreszteni, mindig csak óvatosan, finoman próbáljuk magukhoz téríteni őket.

A statisztikák szerint ötven felnőttből egyet érint az alvajárás, de a gyerekeknél sokkal gyakoribb ez a probléma. Általában a fiatalok ki is növik, míg a felnőttek esetében az állandó stressz, a fáradtság, vagy különböző gyógyszerek hozhatják ki a holdkórosságot.

Ha esetleg a párunk, vagy a csemeténk alvajáró, akkor szereljünk fel csengőt a hálószoba ajtajához, hogy felriadjunk, amikor útnak indulnának. Érdemes kulcsra zárva tartani az ajtót, az erkélyajtót különösen, s az ablakokat, mert hasonló balesetek már előfordultak. Egy alkalommal például valaki kisétált a második emeleti ablakán, azonban csodával határos módon sértetlenül megúszta a balesetet. Amikor alvajáráson kapjuk a családtagunkat, próbáljuk meg finoman visszaterelni az ágyába, de ha valami tevékenységet végez, akkor inkább próbáljuk meg felébreszteni.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.