Menü

Inkább házi sajtot!

A sajt ősi táplálék, amely változatosabbá teszi étkezésünket és bizonyos fajtái nagyon egészségesek. De az olcsó, adalékanyagokkal, tartósítószerekkel, ízfokozókkal és egyebekkel telenyomott sajtok csak küllemükben hasonlítanak a valódi, ízletes táplálékhoz. Keressük ezért inkább a valódi, házi sajtokat.

A sajtkészítés módját már az ókorban ismerték az emberek. A sumérok és az egyiptomiak szívesen fogyasztottak sajtot. Az évek múlásával egyre kifinomultabb módszerekkel készítették el a sajtgömböket, s arra is rájöttek, hogy különböző oltóanyagok segítségével miként tartósíthatják, vagy hogyan segíthetik elő az erjedését.

A sajtkészítés eltérő érlelési módszerei, vagy érlelési, erjedési ideje különböző vitamin- és aminosav összetételt eredményez. A sajtok többsége komoly fehérje forrás, de igen magas az A, B2, B12, D-vitamin tartalmuk is. Ásványi anyagok és nyomelemek közül foszfort, kálciumot tartalmaz sokat.

Fontos tudni, hogy a rendszeres sajtfogyasztás (minőségi sajtokról beszélünk) megakadályozza a fogszuvasodást.

Sajnos az üzletekben kapható, hőkezelt tejek egyáltalán nem alkalmasak a sajtkészítéshez, ezért, ha házilag szeretnénk előállítani, akkor próbáljunk magas zsírtartalmú, házi tehén, kecske, vagy juh tejet vásárolni. Nem is hinnénk, de otthoni sajtkészítéskor tulajdonképpen a tejen és az eceten kívül semmi másra nincs szükség, no a fűszerekről azért ne feledkezzünk el.

Az üzletekben kapható olcsó, silány termékeket inkább kerüljük, ugyanis ezeknek alig 20-30 százaléka sajt. A többi mindenféle adalékanyag, ízfokozó és tartósítószer. A házi sajtok ellenben jó minőségű tejből készülnek, s bár lehet, hogy nem tudjuk hónapokig eltartani őket, azért jóval egészségesebbek és finomabbak is.

A sajtok tejfehérjét, illetve kazeint is tartalmaznak, ezért az erre allergiások semmiképpen ne fogyasszák.

Ma már számtalan kutatás foglalkozik azzal, milyen problémát okozhat a túlzott tejfogyasztás, ezért a mértékletességet a sajt esetében is mindenképpen tartsuk be.

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.