Menü

Inkább házi sajtot!

A sajt ősi táplálék, amely változatosabbá teszi étkezésünket és bizonyos fajtái nagyon egészségesek. De az olcsó, adalékanyagokkal, tartósítószerekkel, ízfokozókkal és egyebekkel telenyomott sajtok csak küllemükben hasonlítanak a valódi, ízletes táplálékhoz. Keressük ezért inkább a valódi, házi sajtokat.

A sajtkészítés módját már az ókorban ismerték az emberek. A sumérok és az egyiptomiak szívesen fogyasztottak sajtot. Az évek múlásával egyre kifinomultabb módszerekkel készítették el a sajtgömböket, s arra is rájöttek, hogy különböző oltóanyagok segítségével miként tartósíthatják, vagy hogyan segíthetik elő az erjedését.

A sajtkészítés eltérő érlelési módszerei, vagy érlelési, erjedési ideje különböző vitamin- és aminosav összetételt eredményez. A sajtok többsége komoly fehérje forrás, de igen magas az A, B2, B12, D-vitamin tartalmuk is. Ásványi anyagok és nyomelemek közül foszfort, kálciumot tartalmaz sokat.

Fontos tudni, hogy a rendszeres sajtfogyasztás (minőségi sajtokról beszélünk) megakadályozza a fogszuvasodást.

Sajnos az üzletekben kapható, hőkezelt tejek egyáltalán nem alkalmasak a sajtkészítéshez, ezért, ha házilag szeretnénk előállítani, akkor próbáljunk magas zsírtartalmú, házi tehén, kecske, vagy juh tejet vásárolni. Nem is hinnénk, de otthoni sajtkészítéskor tulajdonképpen a tejen és az eceten kívül semmi másra nincs szükség, no a fűszerekről azért ne feledkezzünk el.

Az üzletekben kapható olcsó, silány termékeket inkább kerüljük, ugyanis ezeknek alig 20-30 százaléka sajt. A többi mindenféle adalékanyag, ízfokozó és tartósítószer. A házi sajtok ellenben jó minőségű tejből készülnek, s bár lehet, hogy nem tudjuk hónapokig eltartani őket, azért jóval egészségesebbek és finomabbak is.

A sajtok tejfehérjét, illetve kazeint is tartalmaznak, ezért az erre allergiások semmiképpen ne fogyasszák.

Ma már számtalan kutatás foglalkozik azzal, milyen problémát okozhat a túlzott tejfogyasztás, ezért a mértékletességet a sajt esetében is mindenképpen tartsuk be.

A kávé és koffein hatása a szervezetre: napi hány csésze a határ?

A kávé világszerte az egyik legnépszerűbb ital, de hatásait tekintve megoszlanak a vélemények. Vajon tényleg jótékony, vagy több kárt okoz, mint hasznot? Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a kávé pozitív és negatív hatásait, valamint azt, hogy mennyi kávé fogyasztása ajánlott a mindennapokban.

Miért egészséges több halat fogyasztani?

Európa legtöbb országában átlagosan 20 kg halat fogyasztanak az emberek évente – ez az arány nálunk alig 4 kg, ami eléggé szomorú, hiszen a halfogyasztás rengeteg pozitív élettani hatással bír. Hazánkban az emberek átlagosan havonta egy alkalommal fogyasztanak halat.

Koffein hatása nyáron a szervezetünkre

A felnőtt népesség nagy része fogyaszt valamilyen formában koffeint. Ennek a legkedveltebb módja a kávézás, azonban ezt is túlzásba lehet vinni. Ennek a negatív hatásairól és megelőzéséről olvashatunk ebben a cikkben!

Mindent a Koshu szőlőről

Szőlőművelés szempontjából Japán nem a legmegfelelőbb hely, hiszen a nyár túlságosan forró és csapadékos, a talaj minősége pedig gyatra, így eddig a bor nem igazán volt az ottani kulinária része. Mégis, nagyjából 100 km-re Tokiótól, a Yamanashi Prefektúrában lévő Kofu medencében a gyümölcstermelés mellett mostanában valami újdonság is van születőben, ugyanis itt vetették meg lábukat a szigetország első borászatai kb. 150 évvel ezelőtt.

Mikor vagyunk dehidratáltak?

A dehidratáció lényegében röviden azt jelenti, hogy kevesebb vizet viszünk be, mint amennyit veszít a szerveztünk. A nem megfelelő folyadékbevitel egyik legszembetűnőibbe jele, ha száraz a bőrünk, mert annak nedvességtartalma vízfogyasztáshoz kötött.