Tavaszi fáradtság helyett tavaszi zsongás
- Dátum: 2014.04.13., 21:16
- energia, tavasz, tavaszi fáradtság, vitamin
A tavasz az újjászületés erejét hozza el életünkbe, növekvő életkedvet és vitalitást csempészve hétköznapjainkba. De a lendület és az energia átvétele nem mindig zökkenőmentes a téli hónapok után.
A „tavaszi zsongással” nem könnyű lépést tartani, főleg ha a téli időszakban szerveztünk ásványianyag- és vitaminraktárai kimerültek.
A tavaszi fáradtság jellemző tünetei: a megnövekedett alvásigény, alvászavarok, lehangoltság, és sokszor a figyelemzavar is. Azonban a tavaszi fáradtság megelőzhető, de már a téli hónapokban érdemes figyelnünk arra, hogy ne hagyjuk energiakészleteinket teljesen kiürülni. Persze természetes, hogy átvesszük az évszak ritmusát, visszahúzódunk, befelé fordulunk, ugyanakkor bizonyos fokú aktivitási szintet is érdemes fenntartani a téli hónapok ideje alatt is.
A D-vitamin hiány legismertebb tünete a lehangoltság, napsütés hiányában télen ezt tudatosan kell pótolnunk, ha erre figyelünk, akkor tavasszal szervezetünk könnyebben tart lépést a természet ritmusának változásaival (több napsütés, változó légnyomás, hosszabb nappalok).
A C-vitamin bevitelt fokozhatjuk csipkebogyó, hibiszkusz illetve citrusfélék fogyasztásával. Az alapvető fontosságú C-vitamin mellett, olyan a népi gyógyászat hagyományaiból ismert energetizáló növényeket is bevethetünk a tavaszi fáradtság ellen, mint például a búzafű, a lucerna illetve a zabfű.
A búzafű regeneráló, méregtelenítő hatással bír, így fontos része lehet egy komplex tisztító kúrának a tél végén. Számos fontos ásványi anyagot, vitamint és enzimet is tartalmaz. A lucerna vitamin- és szerves vasforrás így jelentős energiatöbblettel láthatja el szervezetünket. Ezeket a növényeket szárítmányok formájában tudjuk fogyasztani, melyek az év minden időszakában elérhetőek.
Fotó:
pixabay.com
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.