Menü

Mi történik, amikor alszunk?

Az biztos, hogy az alvásnak túlélési jelentősége van, de úgy tűnik elsődleges szerepe nem a testi pihenéshez kapcsolódik, hanem elsősorban a normális agyműködés fenntartásában van nélkülözhetetlen funkciója.

Vagyis a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás a mentális és pszichés egészségünk kulcsa.

Mindezt jól igazolják az alvásmegvonási kísérletek, melyek azt mutatták, hogy az alváshiány elsősorban nem a fizikai mozgásképességre hatott negatívan, hanem többek között jelentősen beszűkítette a koncentrációs képességet, és észlelési torzításokat eredményezett.

A különböző alvásvizsgálatok alapján jól megfigyelhetőek az alvás különböző szakaszai, és az azokhoz kapcsolódó agyi tevékenységek illetve élettani változások sajátos jellemzői.

Az elalvást követően általában másfélóra elteltével figyelhető meg az az alvási szakasz, melynek egyik legismertebb jellemzője a gyors szemmozgás, erről kapta a nevét (gyors szemmozgásos, REM-szakasz) is ez az alvási fázis. Ilyenkor az agy nagyon aktív, fokozódik az agyi vérellátás, az izomtónus azonban erősen csökken. Ebben a fázisban zajlik a legintenzívebb álomtevékenység.

Egy éjszaka során felváltva követik egymást a REM a nem REM alvási szakaszok kb. 90 perces ciklusokban, mindez egy agyi biológiai óra működésére utal.

 A szakemberek valószínűsítik, hogy a REM- szakasz élettani és pszichológiai jelentőséggel bír. És bár a pontos mechanizmus nem ismert, mégis feltehetően ebben az alvási szakaszban dolgozzuk fel a minket ért események érzelmi hatásait, ilyenkor törlődnek a haszontalan információk a memóriából, míg más események feldolgozva, rögzülnek. A REM fontos szerepet tölt be az agy fejlődésében, érésében is, valamint úgy tűnik az általános tanulási folyamatokra is jó hatással van.

Mindez alapján nem kétséges milyen fontos az alvásigény kielégítése, de az sem mindegy, hogy hogyan alakítjuk ki alvási ritmusunkat. Az alvás ugyanis több szakaszból áll, az első szakaszok átmentet képeznek az ébrenlét és a mélyalvás között, ilyenkor még könnyedén felébredünk a külvilágból érkező gyengébb ingerekre is. A mélyebb alvási szakaszokban, illetve a REM- fázisban viszont alapvető, az agyműködést optimalizáló folyamatok zajlanak. Vagyis egyáltalán nem mindegy mikor, hol, mennyit és milyen minőségben alszunk.

Fotó:
pixabay.com

Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.

Körömtrendek 2025-ben: a stílus, ami a kezedben van

Az őszi körömdivat 2025-ben a természetesség, a melegség és a kreatív elegancia tökéletes egyensúlyát képviseli. Legyen szó mély bordóról, aranyló fényről vagy finom levélmintákról

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

Állatok Világnapja – amikor az ember újra megtanulja, mit jelent szeretni feltétel nélkül

Október 4-én az egész világ az állatok felé fordult – de nemcsak a cuki kiscicák és hűséges kutyák kedvéért. Az Állatok Világnapja arról is szól, hogy emlékeztessen minket: nem vagyunk egyedül ezen a bolygón.