Mi történik, amikor alszunk?
- Dátum: 2014.04.16., 10:53
- agyműködés, alvás, alváshiány, memória, REM-fázis, tanulás
Az biztos, hogy az alvásnak túlélési jelentősége van, de úgy tűnik elsődleges szerepe nem a testi pihenéshez kapcsolódik, hanem elsősorban a normális agyműködés fenntartásában van nélkülözhetetlen funkciója.
Vagyis a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás a mentális és pszichés egészségünk kulcsa.
Mindezt jól igazolják az alvásmegvonási kísérletek, melyek azt mutatták, hogy az alváshiány elsősorban nem a fizikai mozgásképességre hatott negatívan, hanem többek között jelentősen beszűkítette a koncentrációs képességet, és észlelési torzításokat eredményezett.
A különböző alvásvizsgálatok alapján jól megfigyelhetőek az alvás különböző szakaszai, és az azokhoz kapcsolódó agyi tevékenységek illetve élettani változások sajátos jellemzői.
Az elalvást követően általában másfélóra elteltével figyelhető meg az az alvási szakasz, melynek egyik legismertebb jellemzője a gyors szemmozgás, erről kapta a nevét (gyors szemmozgásos, REM-szakasz) is ez az alvási fázis. Ilyenkor az agy nagyon aktív, fokozódik az agyi vérellátás, az izomtónus azonban erősen csökken. Ebben a fázisban zajlik a legintenzívebb álomtevékenység.
Egy éjszaka során felváltva követik egymást a REM a nem REM alvási szakaszok kb. 90 perces ciklusokban, mindez egy agyi biológiai óra működésére utal.
A szakemberek valószínűsítik, hogy a REM- szakasz élettani és pszichológiai jelentőséggel bír. És bár a pontos mechanizmus nem ismert, mégis feltehetően ebben az alvási szakaszban dolgozzuk fel a minket ért események érzelmi hatásait, ilyenkor törlődnek a haszontalan információk a memóriából, míg más események feldolgozva, rögzülnek. A REM fontos szerepet tölt be az agy fejlődésében, érésében is, valamint úgy tűnik az általános tanulási folyamatokra is jó hatással van.
Mindez alapján nem kétséges milyen fontos az alvásigény kielégítése, de az sem mindegy, hogy hogyan alakítjuk ki alvási ritmusunkat. Az alvás ugyanis több szakaszból áll, az első szakaszok átmentet képeznek az ébrenlét és a mélyalvás között, ilyenkor még könnyedén felébredünk a külvilágból érkező gyengébb ingerekre is. A mélyebb alvási szakaszokban, illetve a REM- fázisban viszont alapvető, az agyműködést optimalizáló folyamatok zajlanak. Vagyis egyáltalán nem mindegy mikor, hol, mennyit és milyen minőségben alszunk.
Fotó:
pixabay.com
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.