Mi történik, amikor alszunk?
- Dátum: 2014.04.16., 10:53
- agyműködés, alvás, alváshiány, memória, REM-fázis, tanulás
Az biztos, hogy az alvásnak túlélési jelentősége van, de úgy tűnik elsődleges szerepe nem a testi pihenéshez kapcsolódik, hanem elsősorban a normális agyműködés fenntartásában van nélkülözhetetlen funkciója.
Vagyis a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás a mentális és pszichés egészségünk kulcsa.
Mindezt jól igazolják az alvásmegvonási kísérletek, melyek azt mutatták, hogy az alváshiány elsősorban nem a fizikai mozgásképességre hatott negatívan, hanem többek között jelentősen beszűkítette a koncentrációs képességet, és észlelési torzításokat eredményezett.
A különböző alvásvizsgálatok alapján jól megfigyelhetőek az alvás különböző szakaszai, és az azokhoz kapcsolódó agyi tevékenységek illetve élettani változások sajátos jellemzői.
Az elalvást követően általában másfélóra elteltével figyelhető meg az az alvási szakasz, melynek egyik legismertebb jellemzője a gyors szemmozgás, erről kapta a nevét (gyors szemmozgásos, REM-szakasz) is ez az alvási fázis. Ilyenkor az agy nagyon aktív, fokozódik az agyi vérellátás, az izomtónus azonban erősen csökken. Ebben a fázisban zajlik a legintenzívebb álomtevékenység.
Egy éjszaka során felváltva követik egymást a REM a nem REM alvási szakaszok kb. 90 perces ciklusokban, mindez egy agyi biológiai óra működésére utal.
A szakemberek valószínűsítik, hogy a REM- szakasz élettani és pszichológiai jelentőséggel bír. És bár a pontos mechanizmus nem ismert, mégis feltehetően ebben az alvási szakaszban dolgozzuk fel a minket ért események érzelmi hatásait, ilyenkor törlődnek a haszontalan információk a memóriából, míg más események feldolgozva, rögzülnek. A REM fontos szerepet tölt be az agy fejlődésében, érésében is, valamint úgy tűnik az általános tanulási folyamatokra is jó hatással van.
Mindez alapján nem kétséges milyen fontos az alvásigény kielégítése, de az sem mindegy, hogy hogyan alakítjuk ki alvási ritmusunkat. Az alvás ugyanis több szakaszból áll, az első szakaszok átmentet képeznek az ébrenlét és a mélyalvás között, ilyenkor még könnyedén felébredünk a külvilágból érkező gyengébb ingerekre is. A mélyebb alvási szakaszokban, illetve a REM- fázisban viszont alapvető, az agyműködést optimalizáló folyamatok zajlanak. Vagyis egyáltalán nem mindegy mikor, hol, mennyit és milyen minőségben alszunk.
Fotó:
pixabay.com
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
Miért szeretjük a horrorfilmeket?
Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?
Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?
Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.
Kalisztenika – az akár otthon is ingyen végezhető mozgásforma
Ki ne keresne olcsó és hatékony megoldást a testmozgásra? Erre egy jó megoldás a kalisztenika.
Nem a jóga, hanem az erdő hódít
Van, amikor nem egy edzőterem, nem egy jógamatrac, hanem egyszerűen az erdő jelenti a legjobb kikapcsolódást. A fák között sétálva, a madarak hangját hallgatva és a természet apró részleteire figyelve sokan tapasztalják meg, milyen érzés igazán lelassulni. Az erdőfürdőzés, vagyis a japán eredetű sinrin-joku egyre népszerűbb a világban, és nem véletlenül: a természet közelsége a testi-lelki feltöltődésben is segíthet.