Tanulásban is sokfélék vagyunk
- Dátum: 2014.04.20., 21:07
- élethosszig tartó tanulás, tanulás, tanulás tanulása, tanulási stílusok
A hatékony tanulás életünk fontos része, és nemcsak az iskolás években. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az élethosszig tartó tanulás fontossága, éppen ezért a tanulás tanulása mindenki számára hasznos téma lehet.
Igen, mert, hogy tanulni is sokféleképpen lehet, és a sokszor automatikusan működő folyamatok kihangosításával eredményesebbek lehetünk a dolgok elsajátításában, a feladatok megoldásában. Jelentős egyéni különbségek figyelhetőek meg ugyanis abban, hogy ki hogyan, milyen körülmények között tud leghatékonyabban tanulni.
A tanulás, tanítás módszertana a tanárok szakterülete, de nem árt tisztában lennünk saját tanulási stílusunkkal, az önismeret sosem haszontalan, hanem kamatoztatható tudás. A következő szempontok mentén tudatosíthatjuk, mely tanulási környezet a legoptimálisabb számunkra, vagy éppen gyermekünk számára.
Vannak, akik hallás után tanulnak a leghatékonyabban, az auditív stílusúak tehát inkább a hangos feldolgozást részesítik előnyben. A vizuális stílusúak számára a látvány kulcsfontosságú a tanulási folyamatban, képekre, belső vizualizációkra támaszkodva értelmeznek és sajátítanak el új információkat. Van, aki számára az is elég, hogy leírja az adott tananyagot, ismeretet, és maga ez a folyamat segíti őt abban, hogy az információk rögzüljenek az emlékezetében.
A társas környezet is meghatározó lehet, ha belegondolunk számunkra milyen feladatvégzés, tanulás tűnik optimálisnak, valószínűleg kapásból meg tudjuk határozni, hogy magunkban szeretünk e tanulni vagy csoportban, társas közegben. Az egyéni stílusúak általában preferálják a csendet és a nyugodt környezetet, ezért számukra mások jelenléte zavaró hatású.
A reagálási típus alapján is jól szemléltethetőek a tanulási folyamatban megmutatkozó egyéni sajátosságok, különbségek. Az impulzív stílusú emberek sokkal gyorsabban reagálnak, mivel teret adnak intuitív gondolataiknak, és bár nagyobb valószínűséggel hibáznak, mégis ez viszi előre őket a tanulásban. Ezzel szemben vannak olyanok, akik számára a feladatmegoldása, a válasz meghatározása előzetes elemzést, rendszerbefoglalást igényel.
A tanulási stílusok persze ennél jóval összetettebb formában jelennek meg, és egyáltalán nem biztos, hogy az fentiekben említett típusok vegytisztán megjelennek mindenkinél. Érdemes feltérképezni magunkat ilyen szempontból, vagyis tisztában lenni azzal milyen feltételek mellett, milyen formában tudunk hatékonyan tanulni, és eredményes dolgozni.
Fotó:
pixabay.com
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.