Menü

Empátia, valóban női tulajdonság?

Az empátiát, mióta világ a világ, tipikus női tulajdonságként tartják számon. De a pszichológiai kutatások alátámasztják, hogy többről van szó, mint egy nemi sztereotípiáról.

Az tény, hogy a nők segítő szakmák felé „terelésének” tipikus eszközei az olyan nemi sztereotípiák, mint például a nők szociálisan érzékenyebbek és empatikusabbak a férfiaknál.

A túlzott általánosítás persze nagyon torzító lehet, viszont ha konkrét helyzetekben, stratégiákban gondolkozva vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor nem újabb sztereotípiákat gyártunk, hanem az emberi viselkedésről tudhatunk meg többet.

Egy pszichológiai vizsgálatban konkrétan azt figyelték meg, hogy a stressz milyen hatással van az emberi kapcsolatainkra, mennyire befolyásolja az együttérzésünk mértékét. A szakemberek abból indultak ki, hogy stresszes helyzetekben az emberi tudat beszűkül, kiéleződik a személyiség egocentrikus oldala, ami gátolja a másokkal való együttérzés megnyilvánulásait. Másképpen fogalmazva a kognitív érzelmi megterhelés önzővé teszi az embereket. Ezt a jelenséget tulajdonképpen a vizsgálat igazolta is, de nem teljesen lehetett általánosítani, mivel nemi különbségek mutatkoztak a vizsgált viselkedéses válaszokban.

A nők valójában a stresszes szituációkban is empatikusak tudtak maradni, illetve képesek voltak ráhangolódni másokra, megfigyelni mások érzelmi állapotát.

A jelenség pontos okát a szakemberek nem tudták meghatározni. De mivel a nők szocializációjában a szociális kapcsolatokra való ráhangolódás még mindig meghatározó elem, ezért feltételezhető, hogy a problémamegoldó stresszes helyzetekben mutatkozó szociális érzékenység egy tanult szociális stratégia része. Vagyis a nők azt tanulják meg, hogy minél stresszesebb egy helyzet, annál inkább felértékelődik az empátia szerepe, melyen keresztül nehéz helyzetekben több, vagy nagyobb külső segítség érhető el.

Fotó:
pixabay.com

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.