Menü

Empátia, valóban női tulajdonság?

Az empátiát, mióta világ a világ, tipikus női tulajdonságként tartják számon. De a pszichológiai kutatások alátámasztják, hogy többről van szó, mint egy nemi sztereotípiáról.

Az tény, hogy a nők segítő szakmák felé „terelésének” tipikus eszközei az olyan nemi sztereotípiák, mint például a nők szociálisan érzékenyebbek és empatikusabbak a férfiaknál.

A túlzott általánosítás persze nagyon torzító lehet, viszont ha konkrét helyzetekben, stratégiákban gondolkozva vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor nem újabb sztereotípiákat gyártunk, hanem az emberi viselkedésről tudhatunk meg többet.

Egy pszichológiai vizsgálatban konkrétan azt figyelték meg, hogy a stressz milyen hatással van az emberi kapcsolatainkra, mennyire befolyásolja az együttérzésünk mértékét. A szakemberek abból indultak ki, hogy stresszes helyzetekben az emberi tudat beszűkül, kiéleződik a személyiség egocentrikus oldala, ami gátolja a másokkal való együttérzés megnyilvánulásait. Másképpen fogalmazva a kognitív érzelmi megterhelés önzővé teszi az embereket. Ezt a jelenséget tulajdonképpen a vizsgálat igazolta is, de nem teljesen lehetett általánosítani, mivel nemi különbségek mutatkoztak a vizsgált viselkedéses válaszokban.

A nők valójában a stresszes szituációkban is empatikusak tudtak maradni, illetve képesek voltak ráhangolódni másokra, megfigyelni mások érzelmi állapotát.

A jelenség pontos okát a szakemberek nem tudták meghatározni. De mivel a nők szocializációjában a szociális kapcsolatokra való ráhangolódás még mindig meghatározó elem, ezért feltételezhető, hogy a problémamegoldó stresszes helyzetekben mutatkozó szociális érzékenység egy tanult szociális stratégia része. Vagyis a nők azt tanulják meg, hogy minél stresszesebb egy helyzet, annál inkább felértékelődik az empátia szerepe, melyen keresztül nehéz helyzetekben több, vagy nagyobb külső segítség érhető el.

Fotó:
pixabay.com

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.