Menü

Stressz: több, mint közhely

Köztudott, hogy a stressz a mai világban egy civilizációs probléma, és az egészségügyi kockázatairól is széleskörű irodalom áll rendelkezésre. Az sem újdonság hogy a stressz és a népbetegségnek számító szívbetegségek között szoros összefüggés mutatható ki, de vajon pontosan hogyan hat életminőségünkre a stressz?

Egy nemrégiben közzétett amerikai kutatásban azt vizsgálták, hogy hogyan hat a stressz az emberi szervezetre, és milyen viselkedéses válaszokat aktivál. A folyamat lényege, hogy a stresszhelyzet adrenalin termelést okoz a szervezetben, melynek következtében megemelkedik a vérnyomás, szaporább lesz a szívverés, és a légzés. Hosszú távon ez nemcsak élettani, hanem viselkedéses válaszlépésekre is kényszeríti az embereket, akik tudattalanul is olyan feszültség csökkentő „eszközökhöz” nyúlnak, mint például: dohányzás, alkoholfogyasztás, magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztása.

Vagyis a stressz összetett módon hat szervezetünkre, illetve egészségünkre, mivel tulajdonképpen a szív- és érrendszeri megbetegedések mellett a káros szenvedélyek kialakulását is hajlamosítja.

Egyébként azért érdemes újból és újból foglalkozni a témával, mivel annak ellenére, hogy civilizációs problémáról van szó, az emberekben kevésbé tudatosul, hogy káros stressz hatásnak vannak kitéve. Éppen ezért ajánlott önvizsgálatot tartani az életmódunkkal kapcsolatban. Olyan jellemzőket érdemes megfigyelni, mint például az evés szerepe életünkben, alvásmennyiség, alkoholfogyasztás, munka illetve elfoglaltság mértéke. Például ha valaki gyakran eszik azért, hogy megnyugodjon, vagy hétvégenként a „kikapcsolódás” nevében gyakran veszt kontrollt az alkoholfogyasztása felett, akkor ezek a tények megterhelő stressz hatásról árulkodnak. Az is gyanús lehet, ha valaki túl sokat, vagy túl keveset alszik, és a túlzottan betáblázott határidő napló is jelezheti, hogy stresszes életmódról van szó.

Azt tudjuk, hogy a stressz veszélyezteti az életminőségünket, a társas kapcsolatainkat és az egészségünket is. De az is fontos lenne, ha mindez saját életmódunk kapcsán is tudatosulna, ha pedig eljutottunk a felismeréshez, akkor pedig bátrán hívjuk segítségül a hatékony stresszkezelésről szóló ajánlásokat, tanácsokat. 

Fotó:
pixabay.com

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.

Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon

A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai

A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.