Stressz: több, mint közhely
- Dátum: 2014.05.08., 14:37
- alkoholfogyasztás, egészség, életminőség, életmód, kockázat, stressz
Köztudott, hogy a stressz a mai világban egy civilizációs probléma, és az egészségügyi kockázatairól is széleskörű irodalom áll rendelkezésre. Az sem újdonság hogy a stressz és a népbetegségnek számító szívbetegségek között szoros összefüggés mutatható ki, de vajon pontosan hogyan hat életminőségünkre a stressz?
Egy nemrégiben közzétett amerikai kutatásban azt vizsgálták, hogy hogyan hat a stressz az emberi szervezetre, és milyen viselkedéses válaszokat aktivál. A folyamat lényege, hogy a stresszhelyzet adrenalin termelést okoz a szervezetben, melynek következtében megemelkedik a vérnyomás, szaporább lesz a szívverés, és a légzés. Hosszú távon ez nemcsak élettani, hanem viselkedéses válaszlépésekre is kényszeríti az embereket, akik tudattalanul is olyan feszültség csökkentő „eszközökhöz” nyúlnak, mint például: dohányzás, alkoholfogyasztás, magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztása.
Vagyis a stressz összetett módon hat szervezetünkre, illetve egészségünkre, mivel tulajdonképpen a szív- és érrendszeri megbetegedések mellett a káros szenvedélyek kialakulását is hajlamosítja.

Egyébként azért érdemes újból és újból foglalkozni a témával, mivel annak ellenére, hogy civilizációs problémáról van szó, az emberekben kevésbé tudatosul, hogy káros stressz hatásnak vannak kitéve. Éppen ezért ajánlott önvizsgálatot tartani az életmódunkkal kapcsolatban. Olyan jellemzőket érdemes megfigyelni, mint például az evés szerepe életünkben, alvásmennyiség, alkoholfogyasztás, munka illetve elfoglaltság mértéke. Például ha valaki gyakran eszik azért, hogy megnyugodjon, vagy hétvégenként a „kikapcsolódás” nevében gyakran veszt kontrollt az alkoholfogyasztása felett, akkor ezek a tények megterhelő stressz hatásról árulkodnak. Az is gyanús lehet, ha valaki túl sokat, vagy túl keveset alszik, és a túlzottan betáblázott határidő napló is jelezheti, hogy stresszes életmódról van szó.
Azt tudjuk, hogy a stressz veszélyezteti az életminőségünket, a társas kapcsolatainkat és az egészségünket is. De az is fontos lenne, ha mindez saját életmódunk kapcsán is tudatosulna, ha pedig eljutottunk a felismeréshez, akkor pedig bátrán hívjuk segítségül a hatékony stresszkezelésről szóló ajánlásokat, tanácsokat.
Fotó:
pixabay.com
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?