Sikér a sikeres sütés titka
A kenyérnek, kelt tésztának kiváló állagot biztosít, ha magas sikértartalmú liszttel dolgozunk, vagy magunk adunk búzasikért a liszthez, ami ráadásul kiváló fehérjeforrás.
A sikér a gabonamagban lévő növényi fehérjékből áll. Ezek felelősek a gabonaliszt általános tulajdonságaiért: általuk lehet a tésztánk nyúlékony, szilárd, ellenálló, valamint ragadós, amelynek révén kiváló kölcsönhatásba tud lépni a többi összetevővel, azaz jól gyúrható lesz. A sikér révén a tészta szerkezete rugalmasabbá válik.
Beszédes, hogy a búza és a búzaliszt minőségét annak sikértartalmával azonosítják. Tükrözi a hazai ételkészítési tradíciókat, hogy az egész világon a magyar lisztek minimum sikértartalma a legmagasabb.
Búzasikért a nagyobb élelmiszer áruházakban, vagy bioboltokban vásárolhatunk. Egyszerűen csak keverjük össze a liszttel: fél kilóhoz kb. 1 teáskanál sikér hozzáadása javasolt. Kenyérsütés esetén a sikérrel helyettesíthetjük a liszt egy részét is.
A diétázók és a cukorbetegek körében egyre népszerűbbé váló csökkentett szénhidráttartalmú liszteknek is a búzafehérje a fő összetevő a teljes kiőrlésű lisztek mellett. Általa csökken a szénhidrát- és nő a fehérjetartalom. Tudta például, hogy a búzasikér fehérjetartalma megegyezik a csirkemell fehérjetartalmával? Ez az oka annak, hogy a vegetáriánusok körében is nagyon népszerű. Szejtánt, azaz búzahúst készítenek belőle.
Sikér használata esetén javasolt az ételek rosttartalmának növelése, tehát, teljes kiőrlésű lisztekkel együtt fogyasszuk. Gluténérzékenyek számára viszont teljes mértékben kerülendő a glutetnin összetevő miatt! Az omlós tészták készítésének pedig éppen az alacsony sikér- és folyadéktartalom a titka.
Receptajánló:
Egészséges fehérjés kenyér (kenyérsütőgépben elkészíthető)
100 g búzasikér, 120 g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt, 80g rozsliszt, 70g teljes kiőrlésű búzaliszt,
5 teáskanál (25g) teavaj, 120g light natúr joghurt, 180 ml víz, 1 cs. szárított élesztő.
Teljes kiőrlésű kenyér programon süssük, közepes barnítással.
Értékei: 221 kcal, 28g ch, 16g fehérje, 2g zsír
Fotó:
pixabay.com
A sokoldalú rozmaring
A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.
Melyik sófajta a legegészségesebb?
Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!
Mit kell tudni az inozitról?
Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.
Az acerola jótékony hatásai
Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.
Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?
A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.