Töltsünk több időt az árnyékban!
Az időjárás azt mutatja, ismét itt az ideje annak, hogy átismételjük, melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen be kell tartani, ha a tűző napra kerülünk. Nem csak napozóknak!
A napfény jó, a napfény hatékony, de nagyon óvatosan kell bánni vele. A mérleg egyik serpenyőjében ott van a D-vitamin képződése, a különböző bőrproblémák javulása és az az egyáltalán nem elhanyagolható dolog, hogy a napozás javítja a kedélyállapotot, s mint ilyen nyugtat, lazít és segít a depresszió ellen. A másik, negatív oldalon olyan tényeket kell figyelembe vennünk, mint a gyorsan kialakuló égési sérülés, a bőr öregedése, a napallergia, és a rákképződés kockázatának növekedése.
Nem könnyű tehát megtalálni az egyensúlyt, de az átlagember bátran mehet a napra a szabályok pontos betartása mellett. Nem csak napozáskor kell odafigyelni arra, hogy az ember 11 és 15 óra között lehetőleg ne töltsön hosszú időt a tűző napon. A naptejek és egyéb napvédő krémek valóban kiszűrik a káros sugárzást, ám használatuk nehézkes, hiszen gyakran és viszonylag vastagon kell kenni őket minden napon lévő bőrfelületre. Ez nem mindenütt kivitelezhető könnyedén, másfelől valljuk be, a legtöbben egész egyszerűen lusták vagyunk a krém állandó és megfelelő pótlására.
Érdemes az öltözködésünket úgy átgondolni, hogy ha sokat kell az utcán, napon töltenünk, védje bőrünket, szemünket és fejünket is. Nyaraláskor pedig érdemes átgondolni a korábbi napozási szokásainkat (különösen 11 és 15 óra között) és sokkal több időt árnyékban, mint napon tölteni.
Fotó:
pixabay.com
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.