Töltsünk több időt az árnyékban!
Az időjárás azt mutatja, ismét itt az ideje annak, hogy átismételjük, melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen be kell tartani, ha a tűző napra kerülünk. Nem csak napozóknak!
A napfény jó, a napfény hatékony, de nagyon óvatosan kell bánni vele. A mérleg egyik serpenyőjében ott van a D-vitamin képződése, a különböző bőrproblémák javulása és az az egyáltalán nem elhanyagolható dolog, hogy a napozás javítja a kedélyállapotot, s mint ilyen nyugtat, lazít és segít a depresszió ellen. A másik, negatív oldalon olyan tényeket kell figyelembe vennünk, mint a gyorsan kialakuló égési sérülés, a bőr öregedése, a napallergia, és a rákképződés kockázatának növekedése.
Nem könnyű tehát megtalálni az egyensúlyt, de az átlagember bátran mehet a napra a szabályok pontos betartása mellett. Nem csak napozáskor kell odafigyelni arra, hogy az ember 11 és 15 óra között lehetőleg ne töltsön hosszú időt a tűző napon. A naptejek és egyéb napvédő krémek valóban kiszűrik a káros sugárzást, ám használatuk nehézkes, hiszen gyakran és viszonylag vastagon kell kenni őket minden napon lévő bőrfelületre. Ez nem mindenütt kivitelezhető könnyedén, másfelől valljuk be, a legtöbben egész egyszerűen lusták vagyunk a krém állandó és megfelelő pótlására.
Érdemes az öltözködésünket úgy átgondolni, hogy ha sokat kell az utcán, napon töltenünk, védje bőrünket, szemünket és fejünket is. Nyaraláskor pedig érdemes átgondolni a korábbi napozási szokásainkat (különösen 11 és 15 óra között) és sokkal több időt árnyékban, mint napon tölteni.
Fotó:
pixabay.com
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.