Menü

Vége a fúrásnak és tömésnek?

Egy teljesen új eljárás kifejlesztésén dolgoznak brit tudósok, akik úgy vélik, a fogorvosi fúrás és tömés ideje végérvényesen lejárt.

Az új módszer alapjaiban változtatná meg a fogászati ápolást. A kezelés lényege az, hogy elektromos áram segítségével építenék újra a fog károsodott felszínét, így védve azt a szuvasodástól, vagy akár „megjavítva” a már szuvas fogat.

Jelenleg a szuvas fogat jobbára fúrással (vagy csiszolással) és töméssel kezelik. Ez az eljárás rendbe is teszi a kérdéses részt, de csak egy bizonyos időre. Úgy szoktak fogalmazni, hogy a fúrás és a tömés igazából belépő egy örök körforgásba, amely újabb és újabb fúrásokkal és tömésekkel jár.

Valóban. Szervezetünk maga is állandó harcban áll fogzománcunk kopásával, roncsolódásával, a bevitt táplálék okozta károkat nyálunk segítségével addig javítja, amíg csak bírja. Ha erre már nem képes, felborul az egyensúly, és jön a fúró. Az új módszer voltaképpen szervezetünk e munkáját igyekszik utánozni, könnyíteni.

A dolog úgy néz ki, hogy a kérdéses területen nagyon gyenge áram segítségével pótolják a hiányzó ásványi anyagokat, ezzel regenerálják a felszínt. A módszer egyelőre kísérleti stádiumban van, a szakértők úgy gondolják, hogy kell még néhány év, hogy be lehessen vezetni.

Úgy néz ki tehát, hogy a fogfájósoknak még egy ideig várniuk kell arra, hogy a rendelőkből végérvényesen eltűnjön a rettegett fúró.

Fotó:
pixabay.com

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.