A cukorbetegség és a depresszió egyenesen arányos
- Dátum: 2014.06.23., 09:50
- 2-es típusú cukorbetegség, agresszió, betegség, betegségtudat, cukorbetegség, depresszió, diabétesz, diéta, emberi kapcsolatok, glükóz, hangulatingadozás, inzulin, kockázat, máj, mozgásszegény életmód, rosszkedv, szuicid hajlam, táplálkozás
Tudta Ön, hogy a diabétesz nemcsak önmagában súlyos betegség, hanem még a lelkiállapotra is komoly hatással van, sőt depressziót okozhat? Ritkán beszélnek a két betegség összefüggéséről, pedig el nem hanyagolható tényezőről van szó: a felmérések szerint sajnos kéz a kézben járnak, a cukorbetegek körében háromszor gyakoribb a depresszió, és fordítva is igaz: a depresszióban szenvedőknél nagyobb az esélye a diabétesz kialakulásának.
Ennek egyik oka, hogy a cukorbetegség hosszútávon fennálló tüneteket okoz, valamint életmódváltást, esetleg gyógyszeres, vagy inzulinkezelést követel. A betegnek ezentúl folyamatosan oda kell figyelnie arra, hogy mit eszik, eleget mozog-e, megfelelő-e a vércukorszintje, folyamatos orvosi ellenőrzésre szorul. Ez a tartósan fennálló betegség-tudat már eleve megnöveli a depresszió előfordulásának kockázatát. Főként a 2-es típusú cukorbetegségre igaz, hogy enerválttá tesz. Alapesetben a máj glükózt szabadít fel, és ez biztosítja szervezetünk megfelelő energiaellátását, diabétesz esetén azonban az ember nem rendelkezik elég inzulinnal ahhoz, hogy a glükózt a sejtek be tudják fogadni. Az alacsony vércukorszint ingerlékenységet okoz, a magas pedig hangulatváltozásokat idéz elő.
A kutatások azt igazolták, hogy a fenti együttállás fordítva is érvényes: a depressziós embereknél jóval gyakoribb a cukorbetegség előfordulása. Ez főként azzal magyarázható, hogy a depresszív ember kevésbé figyel oda a táplálkozására, rendszertelenebbül eszik, nem érdekli az ételek minősége. Fokozott passzivitás jellemzi, hiszen a depressziós ember gyakran az alapvető feladatait sem képes ellátni: nem tud helyt állni a munkahelyén és a családjában, ez pedig együttesen rossz életminőséget eredményez. Az életvitelbeli rendszeresség hiányossága pedig jelentősen növeli a cukorbetegség előfordulási lehetőségét.

Figyeljünk hát oda a cukorbetegekre ilyen szempontból is. Ha hangulatváltozásokat, tartósan fennálló rosszkedvet, alvászavart tapasztalunk, akkor lehetséges, hogy a depresszió is társult a diabétesz mellé. Fontos, hogy ennek megállapítása mindenképpen szakorvos feladata. A depressziót viszont kezelni kell! Egyrészt esetükben rizikófaktort jelent az öngyilkosságra való hajlam, másrészt általánosan is fókuszt helyeznek a negatív dolgokra, a halálról való gondolkodásra. Mindennek testi, lelki hátrányait, emberi kapcsolatokra való veszélyeit nem szabad figyelmen kívül hagynunk.
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.