A cukorbetegség és a depresszió egyenesen arányos
- Dátum: 2014.06.23., 09:50
- 2-es típusú cukorbetegség, agresszió, betegség, betegségtudat, cukorbetegség, depresszió, diabétesz, diéta, emberi kapcsolatok, glükóz, hangulatingadozás, inzulin, kockázat, máj, mozgásszegény életmód, rosszkedv, szuicid hajlam, táplálkozás
Tudta Ön, hogy a diabétesz nemcsak önmagában súlyos betegség, hanem még a lelkiállapotra is komoly hatással van, sőt depressziót okozhat? Ritkán beszélnek a két betegség összefüggéséről, pedig el nem hanyagolható tényezőről van szó: a felmérések szerint sajnos kéz a kézben járnak, a cukorbetegek körében háromszor gyakoribb a depresszió, és fordítva is igaz: a depresszióban szenvedőknél nagyobb az esélye a diabétesz kialakulásának.
Ennek egyik oka, hogy a cukorbetegség hosszútávon fennálló tüneteket okoz, valamint életmódváltást, esetleg gyógyszeres, vagy inzulinkezelést követel. A betegnek ezentúl folyamatosan oda kell figyelnie arra, hogy mit eszik, eleget mozog-e, megfelelő-e a vércukorszintje, folyamatos orvosi ellenőrzésre szorul. Ez a tartósan fennálló betegség-tudat már eleve megnöveli a depresszió előfordulásának kockázatát. Főként a 2-es típusú cukorbetegségre igaz, hogy enerválttá tesz. Alapesetben a máj glükózt szabadít fel, és ez biztosítja szervezetünk megfelelő energiaellátását, diabétesz esetén azonban az ember nem rendelkezik elég inzulinnal ahhoz, hogy a glükózt a sejtek be tudják fogadni. Az alacsony vércukorszint ingerlékenységet okoz, a magas pedig hangulatváltozásokat idéz elő.
A kutatások azt igazolták, hogy a fenti együttállás fordítva is érvényes: a depressziós embereknél jóval gyakoribb a cukorbetegség előfordulása. Ez főként azzal magyarázható, hogy a depresszív ember kevésbé figyel oda a táplálkozására, rendszertelenebbül eszik, nem érdekli az ételek minősége. Fokozott passzivitás jellemzi, hiszen a depressziós ember gyakran az alapvető feladatait sem képes ellátni: nem tud helyt állni a munkahelyén és a családjában, ez pedig együttesen rossz életminőséget eredményez. Az életvitelbeli rendszeresség hiányossága pedig jelentősen növeli a cukorbetegség előfordulási lehetőségét.
Figyeljünk hát oda a cukorbetegekre ilyen szempontból is. Ha hangulatváltozásokat, tartósan fennálló rosszkedvet, alvászavart tapasztalunk, akkor lehetséges, hogy a depresszió is társult a diabétesz mellé. Fontos, hogy ennek megállapítása mindenképpen szakorvos feladata. A depressziót viszont kezelni kell! Egyrészt esetükben rizikófaktort jelent az öngyilkosságra való hajlam, másrészt általánosan is fókuszt helyeznek a negatív dolgokra, a halálról való gondolkodásra. Mindennek testi, lelki hátrányait, emberi kapcsolatokra való veszélyeit nem szabad figyelmen kívül hagynunk.
Fotó:
pixabay.com
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.