Menü

A cukorbetegség és a depresszió egyenesen arányos

Tudta Ön, hogy a diabétesz nemcsak önmagában súlyos betegség, hanem még a lelkiállapotra is komoly hatással van, sőt depressziót okozhat? Ritkán beszélnek a két betegség összefüggéséről, pedig el nem hanyagolható tényezőről van szó: a felmérések szerint sajnos kéz a kézben járnak, a cukorbetegek körében háromszor gyakoribb a depresszió, és fordítva is igaz: a depresszióban szenvedőknél nagyobb az esélye a diabétesz kialakulásának.

Ennek egyik oka, hogy a cukorbetegség hosszútávon fennálló tüneteket okoz, valamint életmódváltást, esetleg gyógyszeres, vagy inzulinkezelést követel. A betegnek ezentúl folyamatosan oda kell figyelnie arra, hogy mit eszik, eleget mozog-e, megfelelő-e a vércukorszintje, folyamatos orvosi ellenőrzésre szorul. Ez a tartósan fennálló betegség-tudat már eleve megnöveli a depresszió előfordulásának kockázatát. Főként a 2-es típusú cukorbetegségre igaz, hogy enerválttá tesz. Alapesetben a máj glükózt szabadít fel, és ez biztosítja szervezetünk megfelelő energiaellátását, diabétesz esetén azonban az ember nem rendelkezik elég inzulinnal ahhoz, hogy a glükózt a sejtek be tudják fogadni. Az alacsony vércukorszint ingerlékenységet okoz, a magas pedig hangulatváltozásokat idéz elő.

A kutatások azt igazolták, hogy a fenti együttállás fordítva is érvényes: a depressziós embereknél jóval gyakoribb a cukorbetegség előfordulása. Ez főként azzal magyarázható, hogy a depresszív ember kevésbé figyel oda a táplálkozására, rendszertelenebbül eszik, nem érdekli az ételek minősége. Fokozott passzivitás jellemzi, hiszen a depressziós ember gyakran az alapvető feladatait sem képes ellátni: nem tud helyt állni a munkahelyén és a családjában, ez pedig együttesen rossz életminőséget eredményez. Az életvitelbeli rendszeresség hiányossága pedig jelentősen növeli a cukorbetegség előfordulási lehetőségét.

Figyeljünk hát oda a cukorbetegekre ilyen szempontból is. Ha hangulatváltozásokat, tartósan fennálló rosszkedvet, alvászavart tapasztalunk, akkor lehetséges, hogy a depresszió is társult a diabétesz mellé. Fontos, hogy ennek megállapítása mindenképpen szakorvos feladata. A depressziót viszont kezelni kell! Egyrészt esetükben rizikófaktort jelent az öngyilkosságra való hajlam, másrészt általánosan is fókuszt helyeznek a negatív dolgokra, a halálról való gondolkodásra. Mindennek testi, lelki hátrányait, emberi kapcsolatokra való veszélyeit nem szabad figyelmen kívül hagynunk. 

Fotó:
pixabay.com

A tanárok és az apa(anya)-komplexus

Sokakat megihletett már az oktatók, nevelők, tanárok kapcsolata diákjaikkal, a gondjaikra bízott fiatalokkal. Jobban kedvelni tanárainkat, mint amennyire ez a formális kapcsolat megengedi, sokak szerint természetes, mások szerint viszont megbotránkoztató. Vajon miért kerülnek mégis sokan ebbe a csapdába?

A bókolás lélektana

Talán manapság átalakult a bennünk élő kép a bókok jelentőségéről, de azért még mindig jól esik, ha kapunk. Bár már a pozitív visszacsatolás nemcsak verbálisan érkezhet felénk, mégis töretlen a sikere azoknak, akik egy-egy udvarias megnyilvánuláson keresztül fejezik ki pozitív véleményüket embertársukról.

Napjaink betegsége a társas magány

Sok pozitív oldala van a közösségi oldalaknak, de nagyon sok veszélyt is jelentenek, közvetlenül és közvetve is. Minél többet nyomkodod a mobilodat, minél többször kattintasz fel a facebookra, minél többször számolod meg az instagram lájkokat, annál inkább egyedül érzed magad.

Szoktad mondani: „köszönöm”?

Köszönetünket kifejezni egy nagyon udvarias gesztus, emellett a hála érzése, a köszönet kifejezése boldoggá is tesz bennünket, s a legújabb kutatások szerint egészségesebbek is leszünk tőle.

Öt dolog, amit egy pszichológus jobban tud, mint te

Az internetes öndiagnosztika virágkorát éli. De nemcsak a fizikai problémák esetében vagyunk hajlamosak a magunk orvosaivá válni. Szeretünk a lelki problémáink szakembereivé is válni. Csakhogy ez szintén nem túl jó ötlet.