Miért hiszünk a kuruzslóknak?
- Dátum: 2014.07.09., 21:49
- Egészség, gyógyászat, gyógyszer, kezelés, kuruzslás
Rendkívül izgalmas, máig megválaszolatlan és kissé zavarba ejtő a kérdés: vajon mi veszi rá az embereket arra, hogy olyan alternatív gyógymódokra költsenek hatalmas összegeket, amelyek hatékonyságára az ég egy adta világon semmilyen bizonyíték sincs.
Józan ésszel azt gondolnánk, hogy az első lefülelt „csodagyógyszer”, „tuti módszer”, vagy „atombiztos új kezelés” bukása után az emberek elfordulnak a kuruzslástól. De nem.
Az emberek világszerte ma is rengeteg pénzt költenek olyan dolgokra, amelyeknek az esetleges placebo hatáson kívül semmilyen bizonyított és tapasztalt jótékony megoldásuk nincs az adott egészségügyi problémára. Hogy miért? Az egyik ok az lehet, hogy meggyőzik őket. Hiszékenyek vagyunk, főképp akkor, ha az egészségünkről van szó. Az emberek nagy része az egyszerű dolgokat szereti, de el kell fogadni, hogy az egészségünk, szervezetünk működése nem tartozik ebbe a kategóriába. Ha például azt mondják: ez a szer úgy helyreteszi a fáradt ízületeket, hogy bicegés helyett másnap cigánykerekezve mész dolgozni, minimum gyanakodnunk kéne. Ehelyett örülünk, hogy valaki megoldja helyettünk a gondot. Könnyen, gyorsan, és persze nem olcsón, de az „eredményességért” fizetni kell.

Legyen az potencianövelő, mágnes, vérnyomáscsökkentő, vagy bármi olyan, ami semmilyen tudományos bizonyítékot nem vonultat fel, mindenképpen csökkenti az igazi kezelések, szűrések népszerűségét és hatékonyságát.
Nyilvánvaló, hogy az egészségügy általános rossz helyzete szintén segíti a kuruzslás terjeszkedését. Az emberek nem szeretnek orvoshoz, kórházakba, rendelőkbe járni, és ezzel párhuzamosan hajlamosak elbagatellizálni problémáikat.
A különböző hatóságok persze igyekeznek harcolni az alternatívnak hirdetett, „gyógyító” termékek ellen, de munkájuk egyelőre erősen szélmalomharc jellegű.
Fotó:
pixabay.com
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.