Miért hiszünk a kuruzslóknak?
- Dátum: 2014.07.09., 21:49
- Egészség, gyógyászat, gyógyszer, kezelés, kuruzslás
Rendkívül izgalmas, máig megválaszolatlan és kissé zavarba ejtő a kérdés: vajon mi veszi rá az embereket arra, hogy olyan alternatív gyógymódokra költsenek hatalmas összegeket, amelyek hatékonyságára az ég egy adta világon semmilyen bizonyíték sincs.
Józan ésszel azt gondolnánk, hogy az első lefülelt „csodagyógyszer”, „tuti módszer”, vagy „atombiztos új kezelés” bukása után az emberek elfordulnak a kuruzslástól. De nem.
Az emberek világszerte ma is rengeteg pénzt költenek olyan dolgokra, amelyeknek az esetleges placebo hatáson kívül semmilyen bizonyított és tapasztalt jótékony megoldásuk nincs az adott egészségügyi problémára. Hogy miért? Az egyik ok az lehet, hogy meggyőzik őket. Hiszékenyek vagyunk, főképp akkor, ha az egészségünkről van szó. Az emberek nagy része az egyszerű dolgokat szereti, de el kell fogadni, hogy az egészségünk, szervezetünk működése nem tartozik ebbe a kategóriába. Ha például azt mondják: ez a szer úgy helyreteszi a fáradt ízületeket, hogy bicegés helyett másnap cigánykerekezve mész dolgozni, minimum gyanakodnunk kéne. Ehelyett örülünk, hogy valaki megoldja helyettünk a gondot. Könnyen, gyorsan, és persze nem olcsón, de az „eredményességért” fizetni kell.
Legyen az potencianövelő, mágnes, vérnyomáscsökkentő, vagy bármi olyan, ami semmilyen tudományos bizonyítékot nem vonultat fel, mindenképpen csökkenti az igazi kezelések, szűrések népszerűségét és hatékonyságát.
Nyilvánvaló, hogy az egészségügy általános rossz helyzete szintén segíti a kuruzslás terjeszkedését. Az emberek nem szeretnek orvoshoz, kórházakba, rendelőkbe járni, és ezzel párhuzamosan hajlamosak elbagatellizálni problémáikat.
A különböző hatóságok persze igyekeznek harcolni az alternatívnak hirdetett, „gyógyító” termékek ellen, de munkájuk egyelőre erősen szélmalomharc jellegű.
Fotó:
pixabay.com
Óraátállítás 2025 őszén

Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.