Az elménkbe férkőznek
A reklámok az elménkbe férkőznek. Ezt annyira tudatosan, ügyesen és eredményesen csinálják, hogy hamarosan külön tudományágról beszélhetünk.
Ha termékek, szolgáltatások eladásáról van szó, voltaképpen már ott tartunk, hogy az ehhez kapcsolódó stratégiát „kémcsőben”, mechanikai pontossággal mérik és dolgozzák ki olyan emberek, akiktől az ötletesség és a játékosság sem áll távol. Persze ez nem új keletű dolog, de a pszichológia fejlődésével a reklámpszichológia is óriásit lépett előre.
Az értékesítés, legalábbis a komoly, manapság gondosan el és előkészített stratégia mentén zajlik. Ugyanakkor maga a folyamat nem csak unalmas számolgatás, egyfajta speciális, semmihez sem hasonlítható kreativitás is szerepet kap benne. A jó ötletek mindig kifizetődnek.
A reklámszakemberek egyik legalapvetőbb fogása, hogy igyekeznek az érzelmekre hatni. Mitől lesz neked jobb, mitől érzed magad jobban, boldogabbnak, gazdagabbnak, mitől leszel nagyobb biztonságban? Te és a családod. Naná, hogy az ő terméküktől, szolgáltatásuktól.
A másik cél annak az elérése, hogy te, a vásárló úgy érezd, (a termék használatával, a szolgáltatással) különleges vagy, speciális, egyedi csoporthoz tartozol. Ez a legtöbb embernél beválik, hiszen ki ne akarnak elitkörbe tartozni.
Az is fontos, hogy a vásárló úgy érezze, nem verik át, megbízhat az adott cégben és annak termékében. A hitelesség, őszinteség elhitetése az egyik legalapvetőbb reklámtechnikai elem.
Manapság több olyan reklám is fut a tévékben, amelyek a konkurenciát járatják le. Persze nem direkt, hanem apró, finom utalásokkal. Ezeket nehéz elkészíteni, de ha jól sikerülnek, nagyot tudnak ütni, ráadásul kettőt egy csapásra.
Fotó:
pixabay.com
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.