Az elménkbe férkőznek
A reklámok az elménkbe férkőznek. Ezt annyira tudatosan, ügyesen és eredményesen csinálják, hogy hamarosan külön tudományágról beszélhetünk.
Ha termékek, szolgáltatások eladásáról van szó, voltaképpen már ott tartunk, hogy az ehhez kapcsolódó stratégiát „kémcsőben”, mechanikai pontossággal mérik és dolgozzák ki olyan emberek, akiktől az ötletesség és a játékosság sem áll távol. Persze ez nem új keletű dolog, de a pszichológia fejlődésével a reklámpszichológia is óriásit lépett előre.
Az értékesítés, legalábbis a komoly, manapság gondosan el és előkészített stratégia mentén zajlik. Ugyanakkor maga a folyamat nem csak unalmas számolgatás, egyfajta speciális, semmihez sem hasonlítható kreativitás is szerepet kap benne. A jó ötletek mindig kifizetődnek.
A reklámszakemberek egyik legalapvetőbb fogása, hogy igyekeznek az érzelmekre hatni. Mitől lesz neked jobb, mitől érzed magad jobban, boldogabbnak, gazdagabbnak, mitől leszel nagyobb biztonságban? Te és a családod. Naná, hogy az ő terméküktől, szolgáltatásuktól.
A másik cél annak az elérése, hogy te, a vásárló úgy érezd, (a termék használatával, a szolgáltatással) különleges vagy, speciális, egyedi csoporthoz tartozol. Ez a legtöbb embernél beválik, hiszen ki ne akarnak elitkörbe tartozni.
Az is fontos, hogy a vásárló úgy érezze, nem verik át, megbízhat az adott cégben és annak termékében. A hitelesség, őszinteség elhitetése az egyik legalapvetőbb reklámtechnikai elem.
Manapság több olyan reklám is fut a tévékben, amelyek a konkurenciát járatják le. Persze nem direkt, hanem apró, finom utalásokkal. Ezeket nehéz elkészíteni, de ha jól sikerülnek, nagyot tudnak ütni, ráadásul kettőt egy csapásra.
Fotó:
pixabay.com
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.