Az elménkbe férkőznek
A reklámok az elménkbe férkőznek. Ezt annyira tudatosan, ügyesen és eredményesen csinálják, hogy hamarosan külön tudományágról beszélhetünk.
Ha termékek, szolgáltatások eladásáról van szó, voltaképpen már ott tartunk, hogy az ehhez kapcsolódó stratégiát „kémcsőben”, mechanikai pontossággal mérik és dolgozzák ki olyan emberek, akiktől az ötletesség és a játékosság sem áll távol. Persze ez nem új keletű dolog, de a pszichológia fejlődésével a reklámpszichológia is óriásit lépett előre.
Az értékesítés, legalábbis a komoly, manapság gondosan el és előkészített stratégia mentén zajlik. Ugyanakkor maga a folyamat nem csak unalmas számolgatás, egyfajta speciális, semmihez sem hasonlítható kreativitás is szerepet kap benne. A jó ötletek mindig kifizetődnek.
A reklámszakemberek egyik legalapvetőbb fogása, hogy igyekeznek az érzelmekre hatni. Mitől lesz neked jobb, mitől érzed magad jobban, boldogabbnak, gazdagabbnak, mitől leszel nagyobb biztonságban? Te és a családod. Naná, hogy az ő terméküktől, szolgáltatásuktól.
A másik cél annak az elérése, hogy te, a vásárló úgy érezd, (a termék használatával, a szolgáltatással) különleges vagy, speciális, egyedi csoporthoz tartozol. Ez a legtöbb embernél beválik, hiszen ki ne akarnak elitkörbe tartozni.
Az is fontos, hogy a vásárló úgy érezze, nem verik át, megbízhat az adott cégben és annak termékében. A hitelesség, őszinteség elhitetése az egyik legalapvetőbb reklámtechnikai elem.
Manapság több olyan reklám is fut a tévékben, amelyek a konkurenciát járatják le. Persze nem direkt, hanem apró, finom utalásokkal. Ezeket nehéz elkészíteni, de ha jól sikerülnek, nagyot tudnak ütni, ráadásul kettőt egy csapásra.
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.