Menü

Tarhonya helyett egyen bulgurt!

Nyáron szeretünk könnyen elkészíthető egytálételeket, vagy gyors tésztákat készíteni, hogy minél több időt a szabadban tölthessünk. Ilyen egyszerű étel a tarhonya, csak sajnos a többi finomliszttel készült tésztához hasonlóan nem egészséges. Ráadásul a tarhonya csalóka: apró szemei miatt hajlamosak vagyunk belőle többet fogyasztani, mint az átlagos tésztákból. A tarhonyás ételeket, (pl. paraszttarhonya), vagy a köretet készíthetjük bulgurból is, de létezik egészséges tarhonya is.

A bulgur fogyasztása nemcsak tarhonya, hanem rizs helyett is javasolt. A glikémiás indexe, azaz a vércukorszint-növelő hatása jóval alacsonyabb. A bulguré kb. 46, míg a főtt rizsé 70-90 is lehet. A bulgur is apró szemekből áll a tarhonyához hasonlóan, csakhogy ez nem tészta, hanem tört búza. Török rizsnek is nevezik, tekintve hogy a török konyha egyik közkedvelt körete. És milyen jól teszik, hogy ezt eszik, hiszen a bulgur olyan jótékony hatásokkal rendelkezik, mint az anyagcsere serkentése, a belek tisztítása. Mindezt a magas rosttartalmának köszönheti. A bulgur köretként és egytálétel alapanyagként is megállja a helyet, de további érdekessége, hogy salátákhoz, levesekhez is használják. Gyerekeknek tejberizs helyett „tejbebulgurt” is készíthetünk.

A bulgur éretlenül leszedett durumbúzából készül. Ennek az az előnye, hogy ilyenkor még nem alakul ki a magas keményítőtartalom. Létezik barna bulgur is, ennek kicsit más az íze és a kinézete is, nem tarhonya-szerű. Ez a nálunk viszonylag ismeretlen bezostye búzafajtából készül. Színe még a barna rizsnél is sötétebb.

Aki nem szeretne lemondani a klasszikus tarhonyáról, viszont fontos számára az egészséges étkezés, vagy a diéta, annak javasoljuk, hogy válasszon szénhidrátcsökkentett tarhonyát. Ilyen például a Dia-Wellness tarhonya, melynek 100 grammja 33,9 g szénhidrátot, és 241 kcal-t tartalmaz. Ez kb. feleannyi, mint a sima, finombúzalisztből készült tarhonya kalória- és ch értéke. 

Fotó:
pixabay.com

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?