A vízipipa is káros
A közhiedelemmel ellentétben a vízipipázók ugyanazoknak a veszélyeknek vannak kitéve, mint a dohányosok. Jelentős mennyiségű nikotint és szén-monoxidot juttatnak be szervezetünkbe és függővé is válhatnak.
A vízipipa használata lényegében nem tér el a cigarettáétól. A belélegzett füstben ugyanis van nikotin, nem is csekély mennyiség. A vízipipázó ráadásul egy alkalommal sokkal több füstöt lélegez be, mint egy átlagdohányos. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a a vízipipázás függőséget okozhat.
Érdekes, hogy az átlag fogyasztók jelentős része nincs tisztában a veszélyekkel, a vízipipáról ugyanis elterjedt, hogy voltaképpen ártalmatlan. Ez a „reklám” nagyon régre, évszázadokkal korábbra vezethető vissza.

A vízipipa esetében egyébként nagyon sok függ attól, milyen eszközt és dohányt, illetve faszént használunk, mennyire gyakran és hogyan. Ettől függetlenül a letüdőzött, mélyre szívott füst fokozottan káros az egészségre. A füstben található nikotin, szén-monoxid és egyéb káros anyagok tüdő és szájüregi betegséget okozhatnak, illetve különböző rákos megbetegedésekhez vezethetnek.
A vízipipát ráadásul nagyon sokan egyfajta közösségi, társasági eszközként alkalmazzák, magyarán többen használják egyszerre, ami különböző fertőzések melegágya, még akkor is, ha cserélgetik a szívócsőre felhelyezhető szipkákat.
Fotó:
pixabay.com
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.