A vízipipa is káros
A közhiedelemmel ellentétben a vízipipázók ugyanazoknak a veszélyeknek vannak kitéve, mint a dohányosok. Jelentős mennyiségű nikotint és szén-monoxidot juttatnak be szervezetünkbe és függővé is válhatnak.
A vízipipa használata lényegében nem tér el a cigarettáétól. A belélegzett füstben ugyanis van nikotin, nem is csekély mennyiség. A vízipipázó ráadásul egy alkalommal sokkal több füstöt lélegez be, mint egy átlagdohányos. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a a vízipipázás függőséget okozhat.
Érdekes, hogy az átlag fogyasztók jelentős része nincs tisztában a veszélyekkel, a vízipipáról ugyanis elterjedt, hogy voltaképpen ártalmatlan. Ez a „reklám” nagyon régre, évszázadokkal korábbra vezethető vissza.
A vízipipa esetében egyébként nagyon sok függ attól, milyen eszközt és dohányt, illetve faszént használunk, mennyire gyakran és hogyan. Ettől függetlenül a letüdőzött, mélyre szívott füst fokozottan káros az egészségre. A füstben található nikotin, szén-monoxid és egyéb káros anyagok tüdő és szájüregi betegséget okozhatnak, illetve különböző rákos megbetegedésekhez vezethetnek.
A vízipipát ráadásul nagyon sokan egyfajta közösségi, társasági eszközként alkalmazzák, magyarán többen használják egyszerre, ami különböző fertőzések melegágya, még akkor is, ha cserélgetik a szívócsőre felhelyezhető szipkákat.
Fotó:
pixabay.com
Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után
Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.