A vízipipa is káros
A közhiedelemmel ellentétben a vízipipázók ugyanazoknak a veszélyeknek vannak kitéve, mint a dohányosok. Jelentős mennyiségű nikotint és szén-monoxidot juttatnak be szervezetünkbe és függővé is válhatnak.
A vízipipa használata lényegében nem tér el a cigarettáétól. A belélegzett füstben ugyanis van nikotin, nem is csekély mennyiség. A vízipipázó ráadásul egy alkalommal sokkal több füstöt lélegez be, mint egy átlagdohányos. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a a vízipipázás függőséget okozhat.
Érdekes, hogy az átlag fogyasztók jelentős része nincs tisztában a veszélyekkel, a vízipipáról ugyanis elterjedt, hogy voltaképpen ártalmatlan. Ez a „reklám” nagyon régre, évszázadokkal korábbra vezethető vissza.
A vízipipa esetében egyébként nagyon sok függ attól, milyen eszközt és dohányt, illetve faszént használunk, mennyire gyakran és hogyan. Ettől függetlenül a letüdőzött, mélyre szívott füst fokozottan káros az egészségre. A füstben található nikotin, szén-monoxid és egyéb káros anyagok tüdő és szájüregi betegséget okozhatnak, illetve különböző rákos megbetegedésekhez vezethetnek.
A vízipipát ráadásul nagyon sokan egyfajta közösségi, társasági eszközként alkalmazzák, magyarán többen használják egyszerre, ami különböző fertőzések melegágya, még akkor is, ha cserélgetik a szívócsőre felhelyezhető szipkákat.
Fotó:
pixabay.com
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.