A vízipipa is káros
A közhiedelemmel ellentétben a vízipipázók ugyanazoknak a veszélyeknek vannak kitéve, mint a dohányosok. Jelentős mennyiségű nikotint és szén-monoxidot juttatnak be szervezetünkbe és függővé is válhatnak.
A vízipipa használata lényegében nem tér el a cigarettáétól. A belélegzett füstben ugyanis van nikotin, nem is csekély mennyiség. A vízipipázó ráadásul egy alkalommal sokkal több füstöt lélegez be, mint egy átlagdohányos. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a a vízipipázás függőséget okozhat.
Érdekes, hogy az átlag fogyasztók jelentős része nincs tisztában a veszélyekkel, a vízipipáról ugyanis elterjedt, hogy voltaképpen ártalmatlan. Ez a „reklám” nagyon régre, évszázadokkal korábbra vezethető vissza.
A vízipipa esetében egyébként nagyon sok függ attól, milyen eszközt és dohányt, illetve faszént használunk, mennyire gyakran és hogyan. Ettől függetlenül a letüdőzött, mélyre szívott füst fokozottan káros az egészségre. A füstben található nikotin, szén-monoxid és egyéb káros anyagok tüdő és szájüregi betegséget okozhatnak, illetve különböző rákos megbetegedésekhez vezethetnek.
A vízipipát ráadásul nagyon sokan egyfajta közösségi, társasági eszközként alkalmazzák, magyarán többen használják egyszerre, ami különböző fertőzések melegágya, még akkor is, ha cserélgetik a szívócsőre felhelyezhető szipkákat.
Fotó:
pixabay.com
Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen
Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.
GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?
Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.
Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?
A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet
A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.