Testi betegségeink hátterében
- Dátum: 2014.07.21., 21:59
Az érzelmi analfabétizmus akár betegségnek is tekinthető, főleg ha test és lélek egységében gondolkodunk, mely nézet szerint érzelmi viszonyaink, pszichés állapotunk hatással van a szervezetünkben zajló immunológiai folyamatokra.
Bár bizonyos klasszikus orvosi irányzatok még mindig nehezen látnak túl a biológiai tényezőkön, egyre több figyelem irányul a lélek és a test összefüggéseire, bár nyilvánvaló hogy az ilyen irányú gondolkodásnak óriási ellenfele van, méghozzá a gyógyszeripar.
A mai világban a megbocsátás helyett azt tanuljuk meg, hogy bármilyen bajunk van testi vagy lelki egyből gyógyszerhez kell nyúlni, hiszen minden problémára akad nem is egy hanem többféle pirula is.
A probléma pedig nem pusztán az, hogy a mai világban mindent gyógyszerrel akarunk megoldani, hanem hogy közben elfelejtettünk megbocsátani, haragot oldani, és több figyelmet szentelni a lelki állapotunkra. Az érzelmi analfabétizmus kifejezés arra utal, hogy nem tanuljuk meg és így nem leszünk képesek érzelmeinket a helyén kezelni, pedig egy-egy elfojtott sérelem, harag nemcsak lelkünket hanem testünket is mérgezi.
Aki képes test és lélek egységében gondolkodni, annak nem nehéz elfogadnia, hogy a legtöbb esetben az olyan komoly betegségek mögött, mint a rák is, valójában lelki okok állnak, elfojtás, stressz, depresszió, trauma...
Persze attól még, hogy ezt elfogadjuk, egyáltalán nem könnyű egészséges mederben tartani érzelmi életünket, és persze az sem segít, hogy lépten-nyomon pirulákat kínálnak nekünk mindenféle bajunkra. Az ember, főleg ha beteg, vagy problémákkal küzd, még jobban fogékonnyá válik mindenféle megoldás felé, különösen ha azt az egyszerű és gyors megoldás álarcában kínálják fel számunkra.
Érzelmeink kezelése fontos képességnek tekinthető, mely egyben sikereink és egészségünk kulcsa is lehet.
Fotó:
pixabay.com
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.
A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon
A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.