Menü

Testi betegségeink hátterében

  • Dátum: 2014.07.21., 21:59

Az érzelmi analfabétizmus akár betegségnek is tekinthető, főleg ha test és lélek egységében gondolkodunk, mely nézet szerint érzelmi viszonyaink, pszichés állapotunk hatással van a szervezetünkben zajló immunológiai folyamatokra.

Bár bizonyos klasszikus orvosi irányzatok még mindig nehezen látnak túl a biológiai tényezőkön, egyre több figyelem irányul a lélek és a test összefüggéseire, bár nyilvánvaló hogy az ilyen irányú gondolkodásnak óriási ellenfele van, méghozzá a gyógyszeripar.

A mai világban a megbocsátás helyett azt tanuljuk meg, hogy bármilyen bajunk van testi vagy lelki egyből gyógyszerhez kell nyúlni, hiszen minden problémára akad nem is egy hanem többféle pirula is.

A probléma pedig nem pusztán az, hogy a mai világban mindent gyógyszerrel akarunk megoldani, hanem hogy közben elfelejtettünk megbocsátani, haragot oldani, és több figyelmet szentelni a lelki állapotunkra. Az érzelmi analfabétizmus kifejezés arra utal, hogy nem tanuljuk meg és így nem leszünk képesek érzelmeinket a helyén kezelni, pedig egy-egy elfojtott sérelem, harag nemcsak lelkünket hanem testünket is mérgezi.

Aki képes test és lélek egységében gondolkodni, annak nem nehéz elfogadnia, hogy a legtöbb esetben az olyan komoly betegségek mögött, mint a rák is, valójában lelki okok állnak, elfojtás, stressz, depresszió, trauma...

Persze attól még, hogy ezt elfogadjuk, egyáltalán nem könnyű egészséges mederben tartani érzelmi életünket, és persze az sem segít, hogy lépten-nyomon pirulákat kínálnak nekünk mindenféle bajunkra. Az ember, főleg ha beteg, vagy problémákkal küzd, még jobban fogékonnyá válik mindenféle megoldás felé, különösen ha azt az egyszerű és gyors megoldás álarcában kínálják fel számunkra.

Érzelmeink kezelése fontos képességnek tekinthető, mely egyben sikereink és egészségünk kulcsa is lehet.

Fotó:
pixabay.com

Mit jelent a tudatos jelenlét, és miért érdemes gyakorolni?

Nagyon sokat hallani azt, hogy mennyire fontos a tudatos hójelenlét az életünk minden területén, de ez vajon mit jelent és miért van szükségünk rá?

Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?

Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.

Az edzőtermi szorongás lélektana

Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.

Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?

A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?