Menü

Pszichológushoz fordulni nem őrültség

Sajnálatos módon kis hazánkban még mindig elterjedt az a nézőpont, hogy aki pszichológushoz jár, az nem normális, és biztosan csak az őrültek fordulnak ilyen „agykurkászokhoz”. Pedig a valóság közel sem ilyen negatív. A rossz hozzáállás egyik oka, hogy még ma is összekeverik a pszichológus és a pszichiáter, pszichoterapeuta fogalmát.

A nyugati társadalmakban megfigyelhetjük, hogy egyre többen fordulnak szakemberhez a lelki problémáikkal, vagy a lelki életük kezelésével. Ez nem azt jelenti, hogy „egyre több a nem normális”, hanem azt, hogy mind több és több ember felismeri, hogy nemcsak a testét, hanem a lelkét is ápolnia kell. Sőt, az egészségmegőrzés elsődleges kulcsa, ha a lélek rendben van! Ennek egyik módja, ha valaki rendszeresen beszélget egy pszichológussal. Léteznek persze alternatív módszerek is: kineziológia, meditáció, Théta-healing, pszichodráma, stb-stb. Bármelyiket is választja valaki, fontos lépést tesz annak érdekében, hogy az esetleges lelki vívódásait, korábbi lelki sérüléseit, őt foglalkoztató kérdéseket, bizonytalanságokat kezelje. Ez pedig nem őrültséget, hanem tudatosságot jelent. Mindez egy önmagunkba való utazás, és sok mindenben segíthet: párkapcsolati problémákban, valamely negatív tulajdonságok kezelésében, az élet minden területén való kommunikációban.

A pszichológus, pszichiáter, és a pszichoterapeuta pedig különbözik egymástól. A pszichológus bölcsész végzettségű, gyógyszeres kezeléssel egyáltalán nem foglalkozik. Az inkább a pszichiáter szakterülete, aki pedig orvosi egyetemet végzett, pszichiáter szakirányon. Pszichoterapeuta pedig pszichológusból és pszichiáterből is lehet, a pszichoterapeuta szakképzés elvégzése után.

Aki tehát csak a lelkét szeretné ápolni, annak valószínűleg nem pszichiáterre, gyógyszeres kezelésre van szüksége, hanem pszichológusra. Ha valaki pedig komolyabb mentális betegségben szenved, mint pl. a mániás depresszió, akkor pszichiáterhez javasolt fordulnia. Sajnos ezen fogalmak összemosása miatt alakult ki a fent megnevezett tévhit. Ha normális dolog orvoshoz fordulni influenzával, ügyvédhez fordulni jogi kérdésekkel, vagy könyvelőhöz járni, hogy a vállalkozás ügyeit rendezze, akkor ugyanúgy általános, ha a lélek karbantartása érdekében valaki pszichológust keres fel. Mindez nemcsak olyan lelki válságok esetén lehet hasznos, mint a válás, vagy a haláleset feldolgozása, hanem kisebb vívódások, életszakasz-beli nehézségek esetén is, úgymint változókor, vagy dohányzásról való leszokás. 

Fotó:
pixabay.com

A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness

Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Mi állhat az irigység hátterében?

Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.

Melyek a verbális bántalmazás jelei?

Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?

Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?

A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.