Menü

Pszichológushoz fordulni nem őrültség

Sajnálatos módon kis hazánkban még mindig elterjedt az a nézőpont, hogy aki pszichológushoz jár, az nem normális, és biztosan csak az őrültek fordulnak ilyen „agykurkászokhoz”. Pedig a valóság közel sem ilyen negatív. A rossz hozzáállás egyik oka, hogy még ma is összekeverik a pszichológus és a pszichiáter, pszichoterapeuta fogalmát.

A nyugati társadalmakban megfigyelhetjük, hogy egyre többen fordulnak szakemberhez a lelki problémáikkal, vagy a lelki életük kezelésével. Ez nem azt jelenti, hogy „egyre több a nem normális”, hanem azt, hogy mind több és több ember felismeri, hogy nemcsak a testét, hanem a lelkét is ápolnia kell. Sőt, az egészségmegőrzés elsődleges kulcsa, ha a lélek rendben van! Ennek egyik módja, ha valaki rendszeresen beszélget egy pszichológussal. Léteznek persze alternatív módszerek is: kineziológia, meditáció, Théta-healing, pszichodráma, stb-stb. Bármelyiket is választja valaki, fontos lépést tesz annak érdekében, hogy az esetleges lelki vívódásait, korábbi lelki sérüléseit, őt foglalkoztató kérdéseket, bizonytalanságokat kezelje. Ez pedig nem őrültséget, hanem tudatosságot jelent. Mindez egy önmagunkba való utazás, és sok mindenben segíthet: párkapcsolati problémákban, valamely negatív tulajdonságok kezelésében, az élet minden területén való kommunikációban.

A pszichológus, pszichiáter, és a pszichoterapeuta pedig különbözik egymástól. A pszichológus bölcsész végzettségű, gyógyszeres kezeléssel egyáltalán nem foglalkozik. Az inkább a pszichiáter szakterülete, aki pedig orvosi egyetemet végzett, pszichiáter szakirányon. Pszichoterapeuta pedig pszichológusból és pszichiáterből is lehet, a pszichoterapeuta szakképzés elvégzése után.

Aki tehát csak a lelkét szeretné ápolni, annak valószínűleg nem pszichiáterre, gyógyszeres kezelésre van szüksége, hanem pszichológusra. Ha valaki pedig komolyabb mentális betegségben szenved, mint pl. a mániás depresszió, akkor pszichiáterhez javasolt fordulnia. Sajnos ezen fogalmak összemosása miatt alakult ki a fent megnevezett tévhit. Ha normális dolog orvoshoz fordulni influenzával, ügyvédhez fordulni jogi kérdésekkel, vagy könyvelőhöz járni, hogy a vállalkozás ügyeit rendezze, akkor ugyanúgy általános, ha a lélek karbantartása érdekében valaki pszichológust keres fel. Mindez nemcsak olyan lelki válságok esetén lehet hasznos, mint a válás, vagy a haláleset feldolgozása, hanem kisebb vívódások, életszakasz-beli nehézségek esetén is, úgymint változókor, vagy dohányzásról való leszokás. 

Fotó:
pixabay.com

Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?

Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.

Az edzőtermi szorongás lélektana

Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.

Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?

A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?

Hogyan küzdjünk a téli szorongás és depresszió ellen?

A hideg, rövid nappalok és a kevés természetes fény sok embert érintő problémát, a téli szorongást vagy depressziót okozhatnak. Bár a jelenség gyakran enyhébb formában jelentkezik, hosszabb távon jelentősen ronthatja az életminőséget.