Pszichológushoz fordulni nem őrültség
- Dátum: 2014.08.04., 22:15
- bölcsész, dohányzás, egészségmegőrzés, gyógyszeres kezelés, haláleset, lélek, lelki élet, leszokás, orvos, pszichiáter, pszichológia, pszichológus, pszichoterapeuta, pszichoterápia, szakember, tudatosság, válás
Sajnálatos módon kis hazánkban még mindig elterjedt az a nézőpont, hogy aki pszichológushoz jár, az nem normális, és biztosan csak az őrültek fordulnak ilyen „agykurkászokhoz”. Pedig a valóság közel sem ilyen negatív. A rossz hozzáállás egyik oka, hogy még ma is összekeverik a pszichológus és a pszichiáter, pszichoterapeuta fogalmát.
A nyugati társadalmakban megfigyelhetjük, hogy egyre többen fordulnak szakemberhez a lelki problémáikkal, vagy a lelki életük kezelésével. Ez nem azt jelenti, hogy „egyre több a nem normális”, hanem azt, hogy mind több és több ember felismeri, hogy nemcsak a testét, hanem a lelkét is ápolnia kell. Sőt, az egészségmegőrzés elsődleges kulcsa, ha a lélek rendben van! Ennek egyik módja, ha valaki rendszeresen beszélget egy pszichológussal. Léteznek persze alternatív módszerek is: kineziológia, meditáció, Théta-healing, pszichodráma, stb-stb. Bármelyiket is választja valaki, fontos lépést tesz annak érdekében, hogy az esetleges lelki vívódásait, korábbi lelki sérüléseit, őt foglalkoztató kérdéseket, bizonytalanságokat kezelje. Ez pedig nem őrültséget, hanem tudatosságot jelent. Mindez egy önmagunkba való utazás, és sok mindenben segíthet: párkapcsolati problémákban, valamely negatív tulajdonságok kezelésében, az élet minden területén való kommunikációban.
A pszichológus, pszichiáter, és a pszichoterapeuta pedig különbözik egymástól. A pszichológus bölcsész végzettségű, gyógyszeres kezeléssel egyáltalán nem foglalkozik. Az inkább a pszichiáter szakterülete, aki pedig orvosi egyetemet végzett, pszichiáter szakirányon. Pszichoterapeuta pedig pszichológusból és pszichiáterből is lehet, a pszichoterapeuta szakképzés elvégzése után.
Aki tehát csak a lelkét szeretné ápolni, annak valószínűleg nem pszichiáterre, gyógyszeres kezelésre van szüksége, hanem pszichológusra. Ha valaki pedig komolyabb mentális betegségben szenved, mint pl. a mániás depresszió, akkor pszichiáterhez javasolt fordulnia. Sajnos ezen fogalmak összemosása miatt alakult ki a fent megnevezett tévhit. Ha normális dolog orvoshoz fordulni influenzával, ügyvédhez fordulni jogi kérdésekkel, vagy könyvelőhöz járni, hogy a vállalkozás ügyeit rendezze, akkor ugyanúgy általános, ha a lélek karbantartása érdekében valaki pszichológust keres fel. Mindez nemcsak olyan lelki válságok esetén lehet hasznos, mint a válás, vagy a haláleset feldolgozása, hanem kisebb vívódások, életszakasz-beli nehézségek esetén is, úgymint változókor, vagy dohányzásról való leszokás.
Fotó:
pixabay.com
Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Kötődési típusok bemutatása

A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.