Menü

A fehérjemérgezés létező jelenség?

Sokat vitatott kérdés, hogy a fehérjemérgezés létező fogalom, avagy sem, elegendő fehérjét fogyasztunk-e, vagy épp ellenkezőleg. A diéták világában mindenki a fehérjefogyasztás növelésére sarkall, mondván hogy a szénhidrátok és a zsírok helyett több fehérjét kellene enni, ez pedig a fogyás egyik titka lehet. De vajon túlzásba lehet-e vinni a fehérjefogyasztást?

A fehérjemérgezés nem túl gyakori, leginkább azok találkoznak vele, akiknek a szervezete érzékeny lehet rá, főként az állati fehérjékre. A nevével ellentétben nem olyan ijesztő: kipattogzó bőr, lepedékes nyelv, vagy hajkorpásodás lehetnek a külső tünetei. A szervezeten belül inkább hosszú távon jelenthet gondot: emésztési zavarokat, elszaporodó baktériumokat, bélgyulladást okozhat. A fő probléma, hogy a szervezet elsavasodásához vezethet, valamint különböző tápanyagokat von meg a szervezettől, pl. a calcium, vagy a B12 vitaminokat. A túlzott fehérje-bevitel enerváltságot, energiahiányt is okozhat!

Javasolt az állati és a növényi fehérjék egyensúlyban tartása, emellett pedig a változatos, tápanyagokban és rostokban gazdag ételek fogyasztása. A fehérjék előnyének mondják a diétában, hogy a lassan bomlanak le, és a szénhidrátokhoz képest hosszabban tartó energiaforrásnak mondhatók. A szénhidrátokkal együtt fogyasztva ráadásul csökkentik azok glikémiás indexét (azaz vércukorszint-emelő hatását). Ezen tulajdonságok javasolják a fehérjeporok fogyasztását a diétában. A tévhittel ellentétben ez nem valamiféle doppingszer. A valótlan nézet abból indult ki, hogy fogyasztása korábban csak a sportolók körében volt elterjedt, és valóban segíti az izomnövekedést. A jól megválasztott fehérjepor viszont még egészséges is lehet. Érdemes megnézni az összetevőit, és rostokkal dúsított, valamint káros adalékanyagoktól mentes verziót keresni. A táplálékallergiásoknak is figyelniük kell, hiszen a fehérjeporok némelyike tartalmazhat laktózt, glutént, vagy egyéb allergén összetevőket.

A fehérjefogyasztás ajánlott mennyiségét ki lehet számolni. Függ az életkortól (gyerekeknek több fehérjebevitelre lehet szükségük), a testsúlytól, valamint a mozgás mennyiségétől is. A rostdús táplálkozás pedig azért hangsúlyos, mert a fehérjék önmagukban kevés rostot tartalmaznak. A kulcsszó tehát itt is a megfelelő arányok megtalálása: ne vigyünk semmit túlzásba, hanem kiegyensúlyozottan, változatosan táplálkozzunk.  

Fotó:
pixabay.com

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.