Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyesírás fejlesztésére

A technika előrehaladtával romolhatnak a gyerekek és felnőttek helyesírási készségei. A digitális világ több okból is veszélyt jelenthet erre a műveltségelemre: a gyerekek szabadidejükben olvasás helyett számítógéppel, okostelefonnal foglalják le magukat. Még ki sem alakul az igazi íráskészség, amikor már az interneten írásban kommunikálnak a barátaikkal. Itt azonban nem érvényesülnek szigorú szabályok, hanem rövidítések, egyszerűsítések, szlengek tömkelegével találkoznak. Az elérhető autocorrect-alkalmazások pedig automatikusan kijavítják a szavakat: a rossz helyesírást, az elírt szavakat szinte látatlanul korrigálják, majdhogynem kitalálják, mire gondolt az, aki bepötyögte az adott szót.

Az ember képes a „kódváltásra”, azaz a helyzethez tudja igazítani a kifejezésmódját és a helyesírását. Például chat-en, vagy sms-ben rövidítve fogalmaz, kevésbé törődve a helyesírással, míg hivatalos levél, vagy fogalmazás írásakor odafigyel a megfelelő helyesírásra és szóhasználatra. Ehhez azonban az szükséges, hogy egyáltalán megtanulja a helyesírás, fogalmazás szabályait, hiszen csak ebben az esetben lesz képes egyszer az egyiket, egyszer a másikat használni környezettől függően.

Mit tehetünk a helyesírás fejlesztése érdekében? Bizonyára nem mondunk újdonságot azzal, hogy az olvasás alapvető fontosságú. Amennyiben valaki sokat olvas, úgy a memóriája rögzíti a szóképeket, a szavak megfelelő helyesírását, elválasztási szabályait. Fontos a gyakorlás, de az iskolán kívül a játékos formája ajánlott. Például az állatkerti látogatás után üljön össze a család, és írják le az élményeiket. Majd a gyerekek olvassák fel a szülők megfogalmazását, és fordítva. Nagyobbaknál az ország-város játék (adott betűvel ország- és városnevet, fiú- és lánynevet, növény- és állatneveket, híres embereket kell írni), vagy a Scrabble, a keresztrejtvény-fejtés is hasznos lehet. Ajánlott még a levelezős játék: rendszeresíteni, hogy egymásnak képeslapokat, leveleket írunk a gyerekekkel. Mindez az érzelmek kifejezésében is hasznos segítség lehet.

Emellett mozgási, hallási, valamint optikai gyakorlatokkal is fejleszthető a helyesírás, valamint az íráskép: A mozgási, vagy másnéven motorikus feladatok lehetnek táncgyakorlatok, mozgásutánzó játékok, ritmuskészséget fejlesztő feladatok, valamint a jobb- és baloldalt tanító gyakorlatsorok. A hallási, vagy más néven akusztikai gyakorlatok lehetnek hangutánzó, vagy hangfelismerő feladatok. Az optikai gyakorlatok közé tartozhat a szemtorna, a „Másképp halljuk-másképp írjuk” feladat, az akasztófa-játék. Mindegyik területen hasznosak azok a gyakorlatok, amelyek a memóriát fejlesztik: memóriakártyás játék (akár szavas, akár képi), mondatok, rövidebb szövegek emlékezetből való leírása, stb.

A helyesírási készség tehát fejleszthető, még akkor is, ha a gyerek (vagy a felnőtt!) diszgráfiás, azaz íráskészségi nehézségei vannak. Azonban ne mondjuk valakire, hogy „diszgráfiás” csak azért, mert igazából a készség igazi elsajátítására sem volt lehetősége – ennek megállapítása szakember dolga, de a fejlesztés se maradjon el. 

Fotó:
pixabay.com