Menü

A tudatosság kora – ébredező világ

Azt mondják, ez az a kor, amikor az emberek a „tudatukra ébrednek”. Hogy mindez mit takar? Elkezdenek foglalkozni önmagukkal, nem csak külsőleg, hanem belsőleg is: a lelkükkel, a személyiségükkel, a származásukkal, a múltjukkal, a sorsukkal, az életük miértjeivel. Hogy mindez jó-e, vagy sem, azt egyesek vitatják: „felesleges időtöltésnek, a dolgok túlbonyolításának” tartják, vagy egyenesen kamunak. A szkepticizmus mögött sokszor valamilyen belső gát áll: az illető nem akar önmagába nézni, vagy nem talál energiát, ösztönző erőt arra nézve, hogy foglalkozzon mással a tárgyi valóságon kívül. Pedig manapság egyre több ember lép a tudatosság útjára, és azt láthatjuk, hogy mindez már a siker egyik kulcsa is. Annyi a tehetséges, a jó ötletekkel, jó kapcsolatokkal rendelkező ember, hogy még a szerencse mellett is szükség van egyfajta belső pluszra.

Na de mit értünk pontosan az alatt, hogy valaki igyekszik „tudatos” lenni, milyen módszerekkel teheti ezt meg? A lehetőségek tárháza egyre nagyobb. Pszichológus, kineziológus, asztrológus, családállítás, asztrológia, meditáció és még sok minden más tartozik ide. És miért lehet erre szüksége a mai kor emberének? Jó kérdés. Az bizonyos, hogy manapság annyi inger, annyi lehetőség, és persze stressz ér minket, hogy mindezt kezelni kell. Egyes nézőpontok szerint ez a jelenség a jóléti társadalmak hozománya: az emberek jó dolgukban már azt sem tudják, mit csináljanak. A megélhetésért való küzdelem fogalma megváltozott. Mindezek mellett pedig van idő és energia az élethelyzetünk, múltunk, belső világunk vizsgálatára. Más elméletek szerint egyszerűen ez a világ rendje, hogy szép lassan felébred, szinte az evolúció része, hogy a testi fejlődést követően a lelki tudatosodás következik.

Csakhogy ez az út nem mindig könnyű, bár a legtöbben arról számolnak be, hogy megéri. Néha magunkba nézni, rálátni a sorsunkra, a valós érzéseinkre, szembenézni a múlt eseményeivel ijesztő lehet. De mindez a fejlődés fontos állomása! Gyakorlatilag az első lépcső egyfajta olyan változáshoz, amellyel önmagunk tehetjük jobbá az életünket, és találhatjuk meg a választ a kérdéseinkre.

Ha csak a test betegségeit nézzük: nehéz kezelni azt a beteget, aki nem megy orvoshoz. De mindez még nem elég: pontos diagnózis kell a sikeres gyógyuláshoz, felépüléshez. Valami hasonlóról szól, ha valaki tudatosan fejleszti és keresi önmagát. Mindenkinek vannak lelki sérülései, melyeket érdemes kezelni. Mindez viszont nem csupán arról szól, hogy gyógyítsuk be a sebeket, hanem arról is, hogy ismerjük meg a saját lelkünket, személyiségünket, és így sikeresebbek és boldogabbak lehetünk.

Vajon miért? Aki jól ismeri önmagát, az pontosan tudja, mire van szüksége. Nem fut felesleges köröket, hanem könnyebben felismeri, kik azok az emberek, mik azok az időtöltések, vagy akár tárgyak, akikkel és amikkel érdemes magát körülvennie. Ezért lehet az önfejlesztés a siker egyik kulcsa.

A téma egy induló cikksorozat első része. Keresse a folytatást jövő héten!  

Fotó:
pixabay.com

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.