A tudatosság kora – ébredező világ
- Dátum: 2014.09.26., 17:58
- asztrológia, betegség, ébredés, evolúció, fejlődés, gyógyulás, inger, jóléti társadalom, kezelés, kineziológia, lélek, lépcső, meditáció, megélhetés, múlt, orvos, önismeret, pszichológia, sors, stressz, személyiség, személyiségfejlődés, test, tudatosság, világ
Azt mondják, ez az a kor, amikor az emberek a „tudatukra ébrednek”. Hogy mindez mit takar? Elkezdenek foglalkozni önmagukkal, nem csak külsőleg, hanem belsőleg is: a lelkükkel, a személyiségükkel, a származásukkal, a múltjukkal, a sorsukkal, az életük miértjeivel. Hogy mindez jó-e, vagy sem, azt egyesek vitatják: „felesleges időtöltésnek, a dolgok túlbonyolításának” tartják, vagy egyenesen kamunak. A szkepticizmus mögött sokszor valamilyen belső gát áll: az illető nem akar önmagába nézni, vagy nem talál energiát, ösztönző erőt arra nézve, hogy foglalkozzon mással a tárgyi valóságon kívül. Pedig manapság egyre több ember lép a tudatosság útjára, és azt láthatjuk, hogy mindez már a siker egyik kulcsa is. Annyi a tehetséges, a jó ötletekkel, jó kapcsolatokkal rendelkező ember, hogy még a szerencse mellett is szükség van egyfajta belső pluszra.
Na de mit értünk pontosan az alatt, hogy valaki igyekszik „tudatos” lenni, milyen módszerekkel teheti ezt meg? A lehetőségek tárháza egyre nagyobb. Pszichológus, kineziológus, asztrológus, családállítás, asztrológia, meditáció és még sok minden más tartozik ide. És miért lehet erre szüksége a mai kor emberének? Jó kérdés. Az bizonyos, hogy manapság annyi inger, annyi lehetőség, és persze stressz ér minket, hogy mindezt kezelni kell. Egyes nézőpontok szerint ez a jelenség a jóléti társadalmak hozománya: az emberek jó dolgukban már azt sem tudják, mit csináljanak. A megélhetésért való küzdelem fogalma megváltozott. Mindezek mellett pedig van idő és energia az élethelyzetünk, múltunk, belső világunk vizsgálatára. Más elméletek szerint egyszerűen ez a világ rendje, hogy szép lassan felébred, szinte az evolúció része, hogy a testi fejlődést követően a lelki tudatosodás következik.
Csakhogy ez az út nem mindig könnyű, bár a legtöbben arról számolnak be, hogy megéri. Néha magunkba nézni, rálátni a sorsunkra, a valós érzéseinkre, szembenézni a múlt eseményeivel ijesztő lehet. De mindez a fejlődés fontos állomása! Gyakorlatilag az első lépcső egyfajta olyan változáshoz, amellyel önmagunk tehetjük jobbá az életünket, és találhatjuk meg a választ a kérdéseinkre.
Ha csak a test betegségeit nézzük: nehéz kezelni azt a beteget, aki nem megy orvoshoz. De mindez még nem elég: pontos diagnózis kell a sikeres gyógyuláshoz, felépüléshez. Valami hasonlóról szól, ha valaki tudatosan fejleszti és keresi önmagát. Mindenkinek vannak lelki sérülései, melyeket érdemes kezelni. Mindez viszont nem csupán arról szól, hogy gyógyítsuk be a sebeket, hanem arról is, hogy ismerjük meg a saját lelkünket, személyiségünket, és így sikeresebbek és boldogabbak lehetünk.
Vajon miért? Aki jól ismeri önmagát, az pontosan tudja, mire van szüksége. Nem fut felesleges köröket, hanem könnyebben felismeri, kik azok az emberek, mik azok az időtöltések, vagy akár tárgyak, akikkel és amikkel érdemes magát körülvennie. Ezért lehet az önfejlesztés a siker egyik kulcsa.
A téma egy induló cikksorozat első része. Keresse a folytatást jövő héten!
Fotó:
pixabay.com
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.