A tudatosság ára
- Dátum: 2014.10.02., 20:31
- betegség, ébredés, egészség, életvezetés, életvezetési tanácsadás, fejlődés, forint, gyógyulás, inger, kezelés, lélek, lelki egészség, megélhetés, orvos, önismeret, pénz, problémamegoldás, pszichoszomatikus betegségek, relaxáció, segítő szakember, stressz, személyiség, személyiségfejlődés, szövetséges, test, testi egészség, tudatosság, útkeresés
Cikksorozatunk első részében azzal foglalkoztunk, hogy a tudatos gondolkodás önmagunkról, a lelkünkről egyre inkább elterjedni látszik. Mindez szép és jó – de vajon mennyibe kerül, ha valaki el akar indulni a „lelki úton”? Megteheti-e ingyen, vagy egyáltalán megéri-e fizetni érte?
Tagadhatatlan, hogy egyre elterjedtebb megélhetési formát jelent sok ember számára, hogy a mai kor emberének fontossá vált a „lelki wellness”. A pszichológia szak népszerűsége folyamatosan nő, és a spirituális segítők száma is emelkedik. Sokan felismerik az ebben rejlő bevételi lehetőségeket. A lelki segítésből viszont nem mindenkinek egyszerű megélnie: a kevésbé ismert, nem olyan régóta dolgozók megélhetése igencsak nehézkes. Mindez persze kevésbé érdekli azt, aki lelki segítő szolgáltatásokat kíván igénybe venni. Őt az érdekli, hogy mennyire tesz jót neki, mennyiben segíti őt az életében, valamint hogy mennyibe kerül. Tagadhatatlan: néha elég sokba…
Bizonyos, hogy egy-egy ilyen alkalom a pszichológusnál, vagy bármilyen alternatív módszerrel dolgozó lelki segítőnél nem olcsó. Pár ezer forint alatt nem is állnak szóba a kliensekkel. És hogy megéri-e? Határozottan igen, legalábbis abban az esetben, ha sikerül egy jó szakembert találnunk: olyat, aki megérti a problémát, vagy hogy miért van szükségünk egy hivatásos lelki szövetségesre. Mert bizony sok a sarlatán – és sajnos ennek ténye nemcsak a végzettségtől függ. Nem minden végzett segítő lelkiismeretes, és az is különbözik, hogy kihez melyik módszer, vagy szakember illik. És hogy honnan tudhatjuk, hogy megtaláltuk-e a hozzánk passzolót? Onnan, hogy már a legelső módszer után új irányban tudunk gondolkodni. Azt tudni kell, hogy egyetlen alkalom nem fog teljesen megismertetni önmagunkkal, nem fogja megoldani életünk problémáit. Mindehhez értelemszerűen több idő szükségeltetik – és éppen ezért, több pénz… Mindennek ellenére nem várhatjuk, hogy egy óra varázsszerű változásokat hoz önmagában. Az orvosok sem képesek rá, hogy kivizsgálás nélkül, ránézésre megtalálják a páciensnek tökéletes gyógyszert.
A tudatosság sokba kerülhet: a lelki segítő szakemberek megkérik az árát a tanácsadásnak. De a tevékenységük fontos, legtöbbször pénzzel nem mérhető kapaszkodókat nyújtanak. Ha megtaláljuk a hozzánk passzoló utat és segítő személyt, akkor életvezetésünk jobbá válik. A testi-lelki egészségünk a tét, aminek az értéke érthető módon felbecsülhetetlen.
És ha már az orvosoknál tartunk: még mindig inkább olcsóbban ússzuk meg (szó szoros és átvitt értelemben is), ha foglalkozunk a lelkünkkel, a minket ért stressz kezelésével, az útkereséssel, és szánunk erre összeget, mintha már a megoldatlan, szőnyeg alá söpört dolgok egészségügyi problémákat okoznak. Az egészségünk a legdrágább kincsünk, és mindent meg kell tennünk annak megőrzéséért. Manapság már a legtöbb orvos elismeri, hogy a betegségeknek lelki eredete van, mégha arra nincs is idejük, hogy komplex módon kezeljék a problémát.
A másik kérdés az, hogy egyáltalán be lehet-e forintra váltani azt, ha valaki „felemel” minket, életvezetésünk könnyebbé válik, hatékonyabban tudjuk kezelni a minket ért stresszt, jobbá válik a kommunikációnk? Aligha. Mindez nehezen váltható át konkrét összegekre, összességében mégis elmondható: megéri.
Léteznek „házi” módszerek is: könyvek, hanganyagok, dvd-k segíthetnek az otthoni gondolkodásban, relaxációban, lenyugvásban, útkeresésben. Ez is jó módszer, és olcsóbb is, mint a szakemberek felkeresése, de sose feledjük: mindez nem egyéni. Ezek az anyagok az általános nagyközönségnek szólnak, nem pedig az adott emberre levetítve készülnek. Nincs lehetőség a kommunikációra, a visszajelzésre, a kérdésfeltevésre. Ezért aligha lehet annyira hatékony, mint a személyes tanácsadás.
Fotó:
pixabay.com
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.