Milyen változásokat hozhat a szociális életpályamodell bevezetése?
- Dátum: 2014.10.16., 19:03
- bér, bércsökkenés, béremelés, bérezés, bérpótlék, bérrendezés, egyetem, életpályamodell, elkötelezettség, érdekvédelmi szervezet, fizetés, főiskola, hátrányos helyzet, kolléga, létminimum, szociális szakma, szociális szféra, társadalom
Egy éve tart az egyeztetés a szociális szféra és a Kormány között a szociális szféra bérezéséről. A kérdés sürgető, ugyanis hiába népszerűek a főiskolák, egyetemek szociális ágazati képzései, egyre többen hagyják el a pályát, vagy már a végzettség megszerzése után sem kezdenek ezen a területen dolgozni a kiemelkedően alacsony bérezés miatt. Beszédes, hogy a szociális szférában hat éve volt utoljára béremelés.
Tény, hogy nagyon nehéz fizetésben kompenzálni a szociális területen dolgozók munkáját, ahogy ez természetesen sok más területre elmondható: ez a feladat komoly lelki erőfeszítéseket és forrásokat igényel. A szociális szakemberek foglalkozzanak akár idősekkel, hajléktalanokkal, szenvedélybetegekkel, nehéz sorsú családokkal, vagy bármilyen mással, a feladat jellegéből adódóan naponta komoly kihívásokkal találkoznak. A munka gyakorta nem is veszélytelen. Ugyanakkor nehéz ezt a feladatot a számok nyelvére lefordítani, hiszen a munka által teremtett haszon inkább egyfajta társadalmi nyereség, valamint jóléti társadalmi alapelvárások kielégítését szolgálja.
A megbecsülés mégis nagyon fontos, hiszen épp a tevékenység jellegéből fakadóan különösen veszélyezteti a kiégés az itt dolgozó szakembereket. Ezen a területen nem csak a szakmai kollégán múlik, hogy az ember mennyire érzi magát kompetensnek, döntéshozónak, irányítónak, és gyakorta kell kudarchelyzetekkel, sikertelenséggel megbirkózni. Sőt a siker, vagy az eredmény fokmérője is teljesen más, így mindezen tényezőket figyelembe véve valódi elkötelezettség kell ahhoz, hogy valaki helyt álljon ezen a szakterületen. Hát még ha a bérezés is ilyen alacsony…
A szociális életpályamodell célja az, hogy a végzettség mellett a munkatapasztalatot is figyelembe vevő bérezés alakuljon ki, amely hosszú távon kiszámítható bérezést, magasabb fizetéseket biztosít. Ezzel kívánják anyagi és erkölcsi értelemben is elismerni a szociális szférában dolgozók elhivatott munkáját. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak. Az Emberi Erőforrások Minisztrériuma állítja, hogy azért is tart egy éve az egyeztetés, mert elkötelezettek a pozitív változások irányába, a szakma viszont csalódott az elhúzódó egyeztetések miatt.
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár szeptemberben kijelentette, hogy az elkötelezettségüket mutatja, hogy év elejére hat munkacsoportot állítottak fel, amely a szociális életpálya kidolgozásával foglalkozik, valamint bérpótlékot is meghatároztak, hogy a pozitív tendencia megmutatkozzon.
Ugyanakkor a szociális szféra nem elégedett, mivel állítják: a bérpótlék összegei bruttóban értendők, mire nettó összeggé változnak, szinte jelentéktelen összegre zsugorodnak az átlagos szociális szakemberek fizetésében. Sajnálatosnak tekintik, hogy év elején az érdekvédelmi szervezetek bevonása nélkül állapították meg a bérpótlékokat. Ez az oka annak, hogy ez a kis béremelés nem volt elég a tűzoltásra, és a szféra türelmetlen az életpályamodell bevezetése kapcsán.
Aggodalmukat fenntartják a legutóbbi hírek, miszerint a rokon tevékenységet végző pedagógiai asszisztensek bérezése a legutóbbi szabályozások értelmében 20%-ot csökkent, mert a pótlékokat kiterjesztés helyett elvették, így sokan már a létminimum alatti bért kapnak, ami szintén a pályaelhagyásra ösztönzi azokat a szakembereket, akik gyakorta hasonlóan nehéz munkát végeznek, mint a szociális szférában tevékenykedő kollégáik, például ide tartoznak a fogyatékos személyekkel dolgozók.
Mindenki bízik benne, hogy az átmeneti időszak után kedvező változások várhatóak, és a szociális szféra bérrendezésére hamarosan sor kerül. Mindez nyilvánvalóan nemcsak a pénzről szól, hanem a szakembereken keresztül közvetetten érinti azokat a nehéz sorsú, és/vagy hátrányos helyzetű embereket is, akikkel a szociális kollégák dolgoznak. Remélhetőleg az egyeztetések kedvező és gyorsan kivitelezhető eredményre jutnak, hiszen mindez közös társadalmi érdek.
Fotó:
pixabay.com
Használt ruhát venni menő!
![](/data/image/150x200/2024/07/27/1422-cikkemhez-kep1.jpg)
Sokan szeretik a használt ruha piacot, hiszen fantasztikus és egyedi darabok bújnak meg olykor-olykor a túrkálókban, ami manapság már egyáltalán nem kínos dolog.
Mi okozza az utazás utáni depressziót?
![](/data/image/150x200/2024/07/27/1423-cikkemhez-foto2.jpg)
Tapasztalták már, hogy nyaralásból hazatérve szomorú hangulatuk lett? Ez az úgynevezett nyaralás utáni depresszió, amely egyáltalán nem ritka jelenség. Szerencsére az ilyenkor fellépő rosszkedv különböző módszerekkel enyhíthető.
Óvjuk okoseszközeinket, gyógyszereinket a melegtől!
![](/data/image/150x200/2024/07/25/1421-cikkemhez-kep2.jpg)
Nem csak az emberek viselik nehezen a kánikulát, hanem a technológiai eszközök is megsínylik a szélsőséges időjárást. Az extrém időjárás nem csak az emberek életét nehezíti meg, de használati tárgyainkban is kárt tehet.
Kemping a kertben
![](/data/image/150x200/2024/07/21/pexels-destroir-2662816.jpg)
Szeretnéd átélni egy kemping hangulatát, de nincs rá lehetőséged, hogy elutazz otthonról? Rendezz be a kertedben egy sátrat, és éld át otthonról a szabadban töltött éjszaka autentikus hangulatát, az otthon közelségének előnyeivel fűszerezve!
Feszültséglevezetés? - Mire jó a stressz?
![](/data/image/150x200/2024/07/21/pexels-pixabay-461593.jpg)
Azt hihetjük, hogy szükségünk van a stresszre, de közben mégis egyfajta negatív tényezőként gondolunk rá. Holott ha épp megfelelő nyomás helyezkedik ránk, az erőforrásainkat is jobban tudjuk beosztani. Nem utolsó sorban, a stresszes légkörben elért sikereink azok, amelyekre szívesen visszagondolunk: ezek a legnagyobb győzelmeink.