Menü

Spirituális sorozat: a Transzcendentális Meditáció

A tudatossággal foglalkozó sorozat keretében ezúttal a Transzcendentális Meditációt (hivatalos rövidítéssel a TM-et) próbáltam ki. Vagyis csak majdnem… Mint kiderült, ez nem egy olyan módszer, amit csak úgy ki lehet próbálni. Meg kell tanulni, ami bizony nem olcsó mulatság. De hírességek állítják világszerte, hogy megéri.

Az útkeresgélés során kapóra jött a lehetőség, amit az interneten olvastam: ingyenes Transzcendentális Meditáción lehet részt venni, csak annyit kell tenni, hogy előre jelentkezni kell egy online felületen. Kaptam az alkalmon és már be is csekkoltam, innentől pedig elkezdtek szállingózni a leveleket a netes postafiókomba a TM-ről. Bevallom, nem olvastam el mindet, mert elég hosszúak voltak, de az azért látszott belőlük, hogy ez egy világviszonylatban ismert meditációs módszer.

Az úgynevezett Transzcendentális Meditációs Központ helyszíne egy vidékvárosi lakóház volt. Amikor beléptem a kijelölt szobába, már sejtettem, hogy ez más lesz, mint amire számítok. Székeket helyeztek el szorosan egymás mellett, és aki jógaszőnyeget hozott magával, annak csalódnia kellett, mert nem volt rá szükség. Már hamar kiderült, hogy nem fogunk meditálni, hisz ez egy olyan módszer, amit el kell sajátítani, nem lehet átadni öt perc alatt, hanem egyéni tanulásra van szükség. Ezért volt, aki felállt, és hazament, mert úgy érezte, hogy egy marketing előadásra jött, ahol megint csak el akarnak adni valamit drága pénzért.

Gondoltam rá én is, hogy drága az időm, és sok a dolgom, így én is hazamegyek, de úgy döntöttem, ha már eljöttem, megvárom a „végkifejletet”. Különösen stresszes napok álltak mögöttem és előttem, így arra szavaztam, hogy egy órát kiszállhatok a mókuskerékből akkor is, ha „nem veszek semmit”.

Végülis megérte maradnom, még akkor is, ha nem meditáltam transzcendentálisan. Az előadás önmagában is érdekes volt akkor is, ha most nem fizetek be a tanfolyamra. Ami ha már itt tartunk, elég drága, de állítólag kiválóan működik a testi-lelki fejlődésben, gyógyulásban, a stressz elengedésében, segít az életvezetésben. A képzés egy hétig tart kb. napi két órán át, egyéni és csoportos találkozókkal. Itt mindenki kap egy testre szabott mantrát, ennek a segítségével tud majd ebbe a transzcendentális állapotba kerülni, ahol naponta kétszer kb. 20 percet ajánlott tölteni. Ez egy „üres” állapot, amelyet teljes ellazulásban és nyugalomban tölt az ember, a pulzusa pedig lelassul.

Egy úgynevezett negyedik tudatállapotnak mutatják be a transzcendentális tudatot, amely különbözik a mélyalvástól, az álmodástól, de az ébren töltött időtől is. Ennek ellenére egy éber állapot, a test mégis teljesen ellazul, ahogy az idegrendszer is, és ezzel oldódik a stressz. A tanítók-használók állítják, hogy a TM közelebb visz önnön valónkhoz, segít az önismeretben.

Nagyon sokan számolnak be arról, hogy a módszer révén megtalálták a saját útjukat, vagy elkezdtek egészségesebben táplálkozni, mert másfajta ételeket kívánt már a szervezetük. Könnyen túl tudtak lépni olyan stresszhelyzeteken, mint hogy ellopták az autójukat, képessé váltak a helyükön kezelni a dolgokat.

Mindezeket olyan hírességek is elismerik, mint Katy Perry, Oprah Winfrey, Clint Eastwood. David Lynch rendező például azért hozott létre egy alapítványt, hogy az amerikai diákok megtanulhassák ezt a módszert.

Hogy azért ne maradjunk teljesen meditáció nélkül, kérésünkre egy öt perces, úgynevezett nem vezetett meditációt próbáltunk ki az előadáson. Mindez semmi különöset nem jelent: be kellett csukni a szemünket, és egyszerűen csak lenni. Volt, akinek sikerült elmélyülnie, mások inkább csak nevetgéltek. Nekem olyan volt ez az 5 perc, mint valami különleges, tudatos és kellemes álom, ahol maguktól jöttek a képek. Általában „társasági” álmaim vannak, ha éjszaka álmodom, mindig jelen van velem valaki, és úgy élem át az eseményeket. Itt nem ez történt, bárkit próbáltam behívni a képbe szinte tudatalatt, mindig egyedül voltam, de egyáltalán nem volt kellemetlen ez az egyedüllét, akkor sem, ha épp a folyón zuhantam lefelé, akkor sem, amikor a csillagokat néztem a magas fűben.

Az biztos, hogy érdekes élmény volt, és akármennyire is nyitott vagyok, egyedül, otthon nem nagyon tudtam elérni ilyesmi állapotot, nem tudom, hogy a hely szelleme, vagy az előadó varázsa másított a dolgokon.

Ennek ellenére a TM állítólag nem ilyen: inkább kiüresíti a gondolatokat. Részemről el sem tudom képzelni, milyen lehet akár csak 20 percig valóban semmire sem gondolni úgy, hogy közben nem alszom. El tudom képzelni, hogy a sok rohanás, aggódás közepette nagyon sokat segíthet napi negyven perc szünet a testnek és léleknek, és közelebb visz ahhoz, akik akkor vagyunk, ha nem rakódik ránk a sok külső-belső nehézség és feszültség. Érdemes lehet kipróbálni ezt a módszert, amely a tévhittel ellentétben igazából vallásfüggetlen. 

Fotó:
pixabay.com

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.