Menü

Tévhitek a demenciáról

A demencia kóros szellemi hanyatlást jelent, ez a folyamat leginkább az időskort érinti. Fontos azonban tisztázni a kórkép néhány meghatározó tényezőjét, illetve a betegséggel kapcsolatban keringő tévhiteket.

A demencia szó hallatán laikusként egyből feledékenységre, szenilitásra gondolunk, pedig ennél jóval összetettebb problémáról van szó.

Egyrészt ugyanis az időskorral járó feledékenység önmagában véve nem feltétlenül kóros, épp ellenkezőleg, többnyire természetes folyamatról van szó. Az életkor előrehaladásával az agyi működés teljesítménye csökken, ugyanakkor bizonyos szinten tartó „technikákkal” összességében véve a globális teljesítmény fenntartható, így nem vezet feltétlenül az életminőség romlásához.

Aztán vannak olyan megtévesztő tünetek is, melyek laikus szemmel nézve ellentmondásosak, de valójában beleillenek a demencia kórképébe. Amikor ugyanis egy idős ember meglepő pontossággal idéz fel régi emlékeket, úgy tűnhet, hogy memóriája kiválóan működik, a következő pillanatban mégis feledékenység tüneteit produkálhatja. Ám a szellemi hanyatlás nem minden agyi területet egyenlő arányban érint, ezekben az esetekben többnyire arról van szó, hogy az emlékezet megjegyző képessége romlik, míg a felidézés sértetlen marad.

Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy a demencia nem azonos a feledékenységgel, ennél jóval komplexebb tünetekkel bíró kórképről van szó. Ezt azért fontos kiemelni, mert e miatt a tévhit miatt sokan siklanak át a demencia jóval súlyosabb tünetei felett, mint például: alvászavar, hangulatzavar.

Az életkor előrehaladásával tapasztalható szellemi hanyatlás nem feltétlenül jelent demenciát, vagyis betegséget. Ám ha a tünetek már komolyan rontják az életminőséget, érdemes gyanakodni, és a betegség specifikumai miatt a felismerésben nagy szerepe lehet a környezetnek is.

Fotó:
pixabay.com

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Dolgozni az ünnepek alatt

Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.