Tévhitek a demenciáról
- Dátum: 2014.10.29., 18:14
- agyi működés, demencia, feledékenység, időskor, kórkép, memória, tünetek
A demencia kóros szellemi hanyatlást jelent, ez a folyamat leginkább az időskort érinti. Fontos azonban tisztázni a kórkép néhány meghatározó tényezőjét, illetve a betegséggel kapcsolatban keringő tévhiteket.
A demencia szó hallatán laikusként egyből feledékenységre, szenilitásra gondolunk, pedig ennél jóval összetettebb problémáról van szó.
Egyrészt ugyanis az időskorral járó feledékenység önmagában véve nem feltétlenül kóros, épp ellenkezőleg, többnyire természetes folyamatról van szó. Az életkor előrehaladásával az agyi működés teljesítménye csökken, ugyanakkor bizonyos szinten tartó „technikákkal” összességében véve a globális teljesítmény fenntartható, így nem vezet feltétlenül az életminőség romlásához.
Aztán vannak olyan megtévesztő tünetek is, melyek laikus szemmel nézve ellentmondásosak, de valójában beleillenek a demencia kórképébe. Amikor ugyanis egy idős ember meglepő pontossággal idéz fel régi emlékeket, úgy tűnhet, hogy memóriája kiválóan működik, a következő pillanatban mégis feledékenység tüneteit produkálhatja. Ám a szellemi hanyatlás nem minden agyi területet egyenlő arányban érint, ezekben az esetekben többnyire arról van szó, hogy az emlékezet megjegyző képessége romlik, míg a felidézés sértetlen marad.
Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy a demencia nem azonos a feledékenységgel, ennél jóval komplexebb tünetekkel bíró kórképről van szó. Ezt azért fontos kiemelni, mert e miatt a tévhit miatt sokan siklanak át a demencia jóval súlyosabb tünetei felett, mint például: alvászavar, hangulatzavar.
Az életkor előrehaladásával tapasztalható szellemi hanyatlás nem feltétlenül jelent demenciát, vagyis betegséget. Ám ha a tünetek már komolyan rontják az életminőséget, érdemes gyanakodni, és a betegség specifikumai miatt a felismerésben nagy szerepe lehet a környezetnek is.
Fotó:
pixabay.com
Fűtési módszerek egészségügyi mérlegen
A fűtési szezonban nemcsak a meleg, hanem az otthonunk levegője is megváltozik, ami közvetlen hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. Nem mindegy, mivel fűtünk, hiszen a különböző megoldások eltérően befolyásolják a levegő minőségét, a páratartalmat és a légúti panaszok kialakulását.
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?