Tévhitek a demenciáról
- Dátum: 2014.10.29., 18:14
- agyi működés, demencia, feledékenység, időskor, kórkép, memória, tünetek
A demencia kóros szellemi hanyatlást jelent, ez a folyamat leginkább az időskort érinti. Fontos azonban tisztázni a kórkép néhány meghatározó tényezőjét, illetve a betegséggel kapcsolatban keringő tévhiteket.
A demencia szó hallatán laikusként egyből feledékenységre, szenilitásra gondolunk, pedig ennél jóval összetettebb problémáról van szó.
Egyrészt ugyanis az időskorral járó feledékenység önmagában véve nem feltétlenül kóros, épp ellenkezőleg, többnyire természetes folyamatról van szó. Az életkor előrehaladásával az agyi működés teljesítménye csökken, ugyanakkor bizonyos szinten tartó „technikákkal” összességében véve a globális teljesítmény fenntartható, így nem vezet feltétlenül az életminőség romlásához.
Aztán vannak olyan megtévesztő tünetek is, melyek laikus szemmel nézve ellentmondásosak, de valójában beleillenek a demencia kórképébe. Amikor ugyanis egy idős ember meglepő pontossággal idéz fel régi emlékeket, úgy tűnhet, hogy memóriája kiválóan működik, a következő pillanatban mégis feledékenység tüneteit produkálhatja. Ám a szellemi hanyatlás nem minden agyi területet egyenlő arányban érint, ezekben az esetekben többnyire arról van szó, hogy az emlékezet megjegyző képessége romlik, míg a felidézés sértetlen marad.
Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy a demencia nem azonos a feledékenységgel, ennél jóval komplexebb tünetekkel bíró kórképről van szó. Ezt azért fontos kiemelni, mert e miatt a tévhit miatt sokan siklanak át a demencia jóval súlyosabb tünetei felett, mint például: alvászavar, hangulatzavar.
Az életkor előrehaladásával tapasztalható szellemi hanyatlás nem feltétlenül jelent demenciát, vagyis betegséget. Ám ha a tünetek már komolyan rontják az életminőséget, érdemes gyanakodni, és a betegség specifikumai miatt a felismerésben nagy szerepe lehet a környezetnek is.
Fotó:
pixabay.com
Betegszabadság, táppénz és kórházi zárójelentés – mit jelentenek, mikor mire van szükség?
A munka világában mindenkinek eljön az a pillanat, amikor valamilyen betegség vagy sérülés miatt kiesik egy adott vállalat mindennapjaiból némi időre. Ilyenkor azonnal előkerül a táppénz fogalma. Sokaknak ez csak egy száraz, általános adminisztratív kötelezettség, pedig a TB-finanszírozott otthonlétnek és a betegszabadságnak más a szerepe, illetve más jogosultságok járnak hozzájuk.
A citromhéj 7 zseniális felhasználási módja a természetes takarításban
A citrom az egyik legsokoldalúbb gyümölcs, amely nemcsak az ételek ízesítésében játszik fontos szerepet, hanem a háztartási takarításban is igazi kincs. Kevesen gondolnak arra, hogy a citrom héja önmagában mennyi praktikus feladatra használható fel, és milyen hatékony alternatívája lehet a vegyszeres tisztítószereknek.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?