Menü

A tudás megvan, a tudatosság nem

A felmérések szerint az egészséges táplálkozás fontosságával és alapelveivel nagyon sok ember tisztában van. A valóság azonban más mutat, az ismeretek megvannak, a tudatosság mégis hiányzik a gyakorlatból.

Itt van például a reggeli kérdése. Az emberek jelentős része tisztában van vele, hogy a nap első étkezése igenis fontos. Az emberek azt is tudják, hogy mi az, amire ilyenkor leginkább szüksége van a szervezetüknek.

A tudás azonban sajnos nem sokat ér akkor, ha mindezt a gyakorlatba nem ültetjük át. Sokan még mindig azt a „bevált” módszert követik, hogy felkelés után végy magadhoz egy jó erős kávét, hajtsd le, pislogj kettőt és már indulhatsz is dolgozni. Nem sokkal jobb irány a különböző édességek, cukorral teli péksütemények, kekszek, fehér lisztes pékáruk világa sem.

A nap első étkezése pedig nagyon fontos mind az energia, mind az egészség szempontjából. A helytelen módszerekre több későbbi megbetegedés, kór, például az elhízás, vagy a cukorbetegség is visszavezethető.

A felnőttek reggelije ráadásul általában alaposan kihat a gyermekek étkezésére is, magyarán: a felnőtt magatartása, példája határozza meg, hogy ilyenkor mit eszik és mihez szokik hozzá a kicsi.

Sajnos e felelőtlenség miatt a gyerekek jelentős része nem részesül megfelelő reggeliben. Kevés zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt (vagy egyáltalán nem is eszik ilyesmit), valamint a pékárukat tekintve több fehér lisztből készült terméket vesz magához, mint teljes kiőrlésűt.

Az energia kérdése pedig a gyermek szempontjából is nagyon fontos, ha nem jutnak megfelelő tápanyaghoz, akkor az a teljesítményre (a fizikaira és az agyira egyaránt) is kihat. Az egészségügyi hátrányokat pedig felesleges is hangsúlyozni. Mindenki tudja. Csak nagyon kevés közülük a cselekvő...

Fotó:
pixabay.com

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.